Új energiahatékonysági jelzések léptek életbe márciustól, de ezeket a vásárlók kevésbé ismerik, ezért nem bíznak az új címkékben. Tartanak például a D-címkés háztartási gépektől, pedig lehet, hogy az a legjobb, ami adott kategóriában kapható. A Tudatos Vásárlók Egyesülete összefoglalta az energiacímkézés új korszakának első tapasztalatait.

Az új címkeszabályozás párhuzamosan a fogyasztási értékeket is módosították, vagyis egy korábbi A+++-os gép az új rendszerben C-s vagy D-s értékelést kaphat. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy bizonyos gépek esetében még nincs is a piacon olyan, amely akár B-s vagy A-s osztályzatot érdemelne. Ennek az oka, hogy a szabályozás előre tekintett, azaz tudatosan „helyet hagytak” a jövőben megjelenő, a technológia fejlődésével a piacra dobott még alacsonyabb fogyasztású gépeknek. Amint kiderült, az új rendszert nehéz megszokni, a korábbi információk rögzültek. Mivel korábban lehetőleg az A-betűs gépeket keresték, a fogyasztók nehezen bíznak meg az ABC „folytatásában”. A kereskedőket megkérdezve az látszik, hogy a nagyobb, ismertebb márkákat továbbra is bizalommal veszik a vásárlók, az ügyfélszolgálaton, illetve a boltokban viszonylag ritkán, de érdeklődni szoktak annak kapcsán, hogy hova tűntek az A besorolású gépek. Egyértelmű, hogy a boltoknak eddiginél hangsúlyosabban, gyakrabban kellene tájékoztatni a vevőket.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének terméktesztjei pedig további eligazítást adnak a témában, hogy gyorsabb legyen az átállás.

A tavaly megújított energiahatékonysági címkéket március elejétől az üzletekben is ki kell helyezni. A fogyasztóvédelmi hatóság három hónapon keresztül ellenőrizte az előírás teljesülését a hagyományos és az online kereskedelemben is. Hatezer vizsgált termék több mint negyedénél volt probléma – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A közlemény szerint az energiacímkézés az olykor borsos árú elektromos készülékek között válogató fogyasztók tájékoztatásának egyik legfontosabb eszköze. Az Állami Számvevőszék kérdőíves felmérése nemrégiben feltárta, hogy a vásárlók szinte kivétel nélkül ismerik az energiacímke fogalmát. A termékek energiahatékonysági jellemzői a válaszadók több mint négyötödének választását befolyásolták.

A fogyasztóvédelmi hatóság minden évben ellenőrzi az energiacímkék megfelelőségét különböző termékköröknél. Az idei vizsgálat apropója, hogy a jelölési rendszer egyértelművé tétele céljából a szabályozás visszatért az A-tól G-ig terjedő energiaosztályokhoz. A környezettudatos vásárlás elősegítése érdekében megújított, átláthatóbb besorolást és több adatot tartalmazó tájékoztatással a termékek csomagolásában már tavaly november óta találkozhattak a vevők. Az új címkéket márciustól a boltokban és az online áruházakban is ki kell helyezni a háztartási mosogató-, mosó- és mosó-szárító gépek, a hűtőkészülékek és az elektronikus kijelzők (köztük a televíziók, monitorok) mellé.

A kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakemberei összesen 162 alkalommal vizsgálták az új energiacímkék meglétét, formai kialakítását, tartalmát, és a termékismertető adatlapokat. Egyes esetekben a címkéket és az adatlapokat az ezek alapjául szolgáló műszaki dokumentációkkal is egybevetették. Az ellenőrzött közel hatezerből 1633 készüléknél találtak hiányosságokat.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: „A kollégák a hagyományos üzletek harmadát, a webáruházak kétharmadát érték mulasztáson. A boltokban inkább az elégtelen tartalmú vagy nem megfelelő formátumú (például fekete-fehér) címkék miatt volt szükség intézkedésre. Az energiacímkézés teljes hiányával jellemzően online shopokban találkoztunk. Szeptember elsejével az új kötelezettség a fényforrásokra is kiterjed. Decembertől pedig kizárólag új címkével ellátott mosogató-, mosó- és mosó-szárító gépeket, hűtőket és elektronikus kijelzőket tarthatnak kínálaton a kereskedők.”

A hatóság az új energiacímkék kihelyezésére és az egyéb jogsértések megszüntetésére kötelezte a vállalkozásokat.

(Forrás: MTI, MTI OS/Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete, fotó: Mónus Márton)