A magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének és a felelős költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 73,4 százalékról 70,8 százalékára csökkent.
Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: 2010 óta mintegy 10 százalékponttal csökkent a magyar államadósság, ami az ötödik legnagyobb mértékű adósságcsökkentés az Európai Unióban.
A tárcavazető felidézte, a tavalyi év több szempontból is várakozásokon felüli gazdasági mutatókat hozott: a bővülés 4,9 százalékot ért el, ami több mint két és félszerese az uniós átlagnak és egyúttal az elmúlt másfél évtized legkedvezőbb adatát is jelenti.
A növekedés alapjai stabilak, hiszen nem külső eladósodottság mellett valósul meg, hanem a foglalkoztatottak számával együtt emelkedő béreknek, a fogyasztás bővülésének, valamint főként az ipar, az építőipar folyamatosan jó teljesítményének és a megvalósuló beruházásoknak köszönhető. Az adócsökkentések ellenére így érdemben növekednek a költségvetési bevételek, ami biztosítja az államháztartás egyensúlyát.
Az államháztartás egészének folyamatait értékelve Varga Mihály elmondta: a hiány tavaly a kitűzött 2,4 százalékos cél közelében, a GDP 2,2 százalékát érte el, ami a költségvetési gazdálkodás kiszámíthatóságát igazolja. Mint mondta: ha nem lenne államadósság, akkor többletes lenne az egyenleg. 2018 végére az államadósság aránya az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékponttal a GDP 70,8 százalékára csökkent. Idén és a következő években hasonló tendencia várható: 2019-re a hiánycél 1,8 százalék, az államadósság pedig még tovább, 70 százalék alá mérséklődhet.
Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár elmondta: az államadósság a gazdaság teljesítményével összhangban csökkenthető, de az idei mérséklés az államadósság devizában fennálló része miatt a forint árfolyamának alakulásától is függ. A devizaarány ugyanakkor jelentősen, az államadósság 50 százalékáról 20 százalékára csökkent 2010 óta, vagyis kedvezően módosult az adósságszerkezet. Az államtitkár további csökkentést, és az állampapírokon keresztül jelentősebb lakossági finanszírozást vár a következő években.
(Forrás: Pénzügyminisztérium, MTI)
