A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. A kamat szinten tartása megfelel az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az 1 hetes betéti eszköz 0,9 százalékos kamatszintje megfelelő, és összhangban áll a jegybank monetáris politikai céljaival.

Az MNB mandátuma a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezzel összhangban kiemelt feladattá vált a koronavírus okozta negatív reálgazdasági és pénzpiaci következmények tompítása, illetve a gazdasági növekedés újraindításának megalapozása – írta a monetáris tanács a kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

Az MNB a közlemény szerint az eszköztár átalakításával és kibővítésével megnövelte monetáris politikai mozgásterét, biztosítva, hogy a rendkívüli kihívásokra a továbbiakban is minden részpiacon gyors és szükséges mértékű válaszokat adhasson. A monetáris tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és a kilátások változását, az MNB törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése és a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében – írják.

Kifejtik: a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt a világ számos jegybankja fenntartotta a laza monetáris kondíciókat, illetve további lazító lépéseket vezetett be.

A koronavírus-járvány hatásai a hazai makrogazdasági adatokban is megjelentek, a magyar gazdaság azonban az első negyedévben éves alapon így is 2,2 százalékkal bővült az előzetes adatok szerint. Az eurozónához viszonyított 2-3 százalékpontos növekedési többlet fenntartása továbbra is cél, ezt az első negyedévi többlet érdemben meghaladta – teszik hozzá. A tanács arra számít, hogy az év első felében a növekedés érdemben lassul, majd a negatív hatások megszűnésével és az átmenetileg kieső gazdasági aktivitás helyreállításával párhuzamosan a hazai növekedés, a beruházások, a munkaerőpiac, a hitelezés és a külkereskedelem is újra élénkül.

A fogyasztóiár-index áprilisban a várakozásoknak megfelelően a jegybanki cél alá mérséklődött, elsősorban az üzemanyagárak számottevő csökkenése következtében. A testület prognózisa szerint az infláció fokozatosan a 3 százalékos célon stabilizálódik, az adószűrt maginfláció 2020-ban átlagosan 3,2-3,5 százalék körül alakul, majd fokozatosan 3 százalékra mérséklődik.

A forint árfolyama a csökkenő volatilitás mellett összességében a régiós árfolyamokkal összhangban alakult. A hosszú futamidejű állampapírok hozamai jelentősen csökkentek, az állampapírpiaci hozamgörbe laposabbá vált és javult a piaci likviditás. A hazai pénzügyi piaci kondíciókat májusban – az MNB lépései mellett – a járvány kezelésével kapcsolatos nemzetközi intézkedések hatásai is befolyásolták – mutat rá a tanács.

A testület ezúttal is hangsúlyozza: a magyar gazdaság fundamentumai erősek, az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta az ország makrogazdasági egyensúlyát, valamint számottevően csökkentette külső és belső sérülékenységét.

A közleményben felidézik, hogy az MNB az elmúlt hónapokban koordinált és célzott lépések sorozatáról döntött, amelyek biztosítják, hogy a gazdaság minden szereplője számára, a lejáratok széles körében rendelkezésre álljon a szükséges mértékű és kedvező feltételekkel elérhető likviditás. A kamatfolyosó szimmetrikussá vált, az MNB aktiválta egyhetes betéti eszközét, valamint legfeljebb 5 éves futamidővel egy fix kamatozású fedezett hiteleszközt vezetett be.

Május elején megkezdődött a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá konstrukciója keretében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek folyósítása, módosultak a Növekedési kötvényprogram (Nkp) egyes paraméterei. A bankrendszer hosszútávú forrásellátottságát az újraindított jelzáloglevél-vásárlási program is támogatja.

Kitérnek arra is, hogy a május 4-től elindított állampapír-vásárlási program bejelentése óta a hosszú futamidejű állampapírok hozamai jelentősen csökkentek. A monetáris tanács az állampapír-vásárlási programra válságkezelő eszközként tekint, amelyet a szükséges ideig és a szükséges mértékben kíván használni.

A testület megítélése szerint a jelenlegi eszköztárral hatékonyan tud reagálni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és pénzügyi kihívásokra, átalakított eszköztárával elérte a kitűzött célokat, az MNB lépései egyszerre segítik a járvány időszakának gazdasági védekezését, majd az azt követő újraindulást.

A piaci várakozásoknak megfelelőnek nevezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamattartását az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők, akik szerint jelenleg nincs lépéskényszerben a testület.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a döntést értékelve közölte, hogy nem számítottak változtatásra. Az MNB pár hete bejelentett eszközvásárlási programja életbe lépett, de az eredetileg meghatározott 1000 milliárd forintos keretből még bőven van – tette hozzá. Az induláskor előrevetített, hetente átlagosan 80 milliárd forintot csak az első héten költötte el a jegybank, az azt követő hetekben kisebb összegekért – 40, illetve 20 milliárd forintért – vásárolt, mert nyugodtabbá vált a piac. Felidézte: az inflációs alapmutató áprilisban lassult, elsősorban az üzemanyagárak zuhanása miatt. A jegybank által figyelt maginfláció és az adószűrt maginfláció magas szinten, 4 százalék körül van. Igaz, a következő hónapokban a gazdaság lassulása, a belső kereslet csökkenése miatt utóbbi maginflációs mutatóknál is lassulás várható, közelebb kerülhetnek az inflációs célhoz, ami az MNB számára kedvező folyamat – fejtette ki. Ráadásul a kötvényhozamok is lejjebb kerültek, ahogy a bankközi kamatok, valamint a forint árfolyama is jóval stabilabb, mint a másfél hónappal ezelőtti időszakban. „Összességében tehát, most nincs lépéskényszerben az MNB” – fogalmazott. A mostani kilátások szerint a bankközi kamatok (BUBOR) a következő időszakban várhatóan csökkenni fognak, a már említett gazdasági lassulás miatt, a jegybank pedig amúgy is abban érdekelt, hogy alacsony kamatokkal élénkítse a hitelezést, ezen belül a vállalati kölcsönök piacát – összegezte az elemző.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kifejtette: a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések negatív gazdasági hatásainak mérséklésére az MNB számos intézkedést hozott az elmúlt két hónap során, új intézkedéseket és eszközöket vezetett be. Mivel az infláció a következő hónapokban a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, majd az év második felében csak kismértékben haladja meg azt, ezért nem lesz szükség szigorításra. Arra a következő két-három évben sem számítanak – írta. Ugyancsak rámutatott, hogy a meghirdetett eszközvásárlási programban az utóbbi hetekben igen alacsony mennyiséget vásárolt az MNB, annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek, így nem kellett ellőnie a puskaporát, azaz jelentős állampapír vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére.

Hozzátette: a határidős kamatlábpiac pedig kismértékű, mintegy 20 bázispontos kamatcsökkentést árazott be, ami az egyhetes betéti kamat esetében be is következhet, mivel a cseh és a lengyel jegybank is a magyar alapkamat szintje alá csökkentette az alapkamatát. Az elmúlt két hónap során szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat: a Fed 0 százalékra csökkentette a kamatcélt, korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be, az EKB 750 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelentett be, amit később a várakozások szerint további 500 milliárd euróval bővíthet, emellett számos további jegybank is bejelentett már mennyiségi lazítást és kötvényvásárlási programot – ismertette.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kiemelte: a pénzügyi piacok nyugodtabbá válása, a bár gyenge, de stabil forint, illetve a mérséklődő infláció nem hozták lépéskényszerbe a jegybankot, valamint az eddig meghozott döntések is a várakozásoknak megfelelően hatottak. A kiadott közleményből nem olvasható ki a következő kamatdöntésre vonatkozó iránymutatás, a további lépéseket a beérkező adatok és kilátások fényében hozza meg az MNB. Fontosnak nevezte, hogy a monetáris politikai eszköztár átalakítása nyomán az MNB gyorsan, tanácsi döntés nélkül is be tud avatkozni a piaci likviditás alakulásán keresztül, így tehát ha lesz is beavatkozás, az sem feltétlenül lesz látványos, és egyaránt lehet szigorítás vagy lazítás.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint sem tartalmazott újdonságot a keddi közlemény, új bejelentést sem tettek a döntéshozók. A következő, június 23-i ülés lehet izgalmasabb, akkor ismerhetőek meg a friss inflációs jelentés keretszámai, illetve az eddigi gyakorlat szerint online sajtótájékoztató is lehet az ülést követően – írta. Kitért arra, hogy a nagy jegybankok további intézkedéseket hozhatnak. Az amerikai Federal Reserve mellett az Európai Központi Bank is számos intézkedést hozott az elmúlt hetekben, a következő EKB-kamatdöntő ülést jövő hét csütörtökön tartják. Hozzátette: az euró/forint árfolyam 4-5 hete viszonylag szűk sávban mozog, enyhén csökkenő trendben.

(Forrás: MTI)