Áprilisban az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése márciushoz mérten 1,3 százalékkal mérséklődött, a tavaly áprilisi magas bázishoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint. Az épületek építése 1,4 százalékkal, az egyéb építményeké 2,8 százalékkal csökkent – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az adatok szerint már áprilisban lassult az építőipar visszaesése a márciusi 5,2 százalékos havi, és 3,4 százalékos éves csökkenés után.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 2,2 százalékkal, az egyéb építmények építése 3,4 százalékkal visszaesett, a speciális szaképítésben 0,8 százalékkal maradt el a termelés a tavaly áprilisitól.
A megkötött új szerződések volumene 3,9 százalékkal emelkedett a márciusi 9,9 százalékos csökkenés után. A magasépítésre áprilisban megkötött szerződések volumene a márciusi 31,04 százalékos visszaesés után 4,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a mélyépítésére vonatkozóké 3,2 százalékkal nőtt, miután márciusban is 18,9 százalékkal emelkedett.
Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 15,4 százalékkal elmaradt a tavaly április végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,9 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 24,3 százalékkal csökkent.
Az év első négy hónapjában 0,7 százalékkal maradt el az építőipar termelése az egy évvel korábbitól.
A magyar építőipar európai összevetésben is jól teljesített, és a magas bázis ellenére is alig esett vissza a koronavírus-járvány miatti válságos hónapokban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.
Boros Anita a hétfőn ismertetett építőipari adatok alapján értékelte az ágazat teljesítményét, de kitért az EU-tagállamok adataira is. Uniós szinten az építőipari termelés visszaesése a hazainál sokkal magasabb, 13,4 százalékos volt márciusban. A magyar adatok közép-európai összevetésben is kedvezőek, hiszen csupán Lengyelország ért el jobb eredményt 0,8 százalékos éves csökkenéssel. Az építőipari teljesítmény Csehországban 4,6 százalékkal, Szlovákiában pedig 13,7 százalékkal esett vissza.
Boros Anita szerint a kormányzati intézkedések jelentősen mérsékelték a veszteségeket, a jó teljesítmény azonban főképp a magyar építőipar fegyelmezettségének köszönhető. Kiemelte azt is, hogy az import építőanyagok behozatalában nem okozott jelentős fennakadásokat a szigorított határellenőrzés.
A járványhelyzet – mint fogalmazott – a következő hónapokban is befolyásolhatja még az építkezéseket, de a korábbi várakozásokhoz képest sokkal kisebb lesz a csökkenés, és jelentős elbocsátások sem várhatók. Az államtitkár arra számít, hogy az építőipar az idei GDP-növekedéshez megközelítőleg 1 százalékponttal járulhat hozzá, vagyis a tavalyitól nem sokkal marad el 2020-ban. Fokozhatja az építőipar teljesítményét, ha állami beruházások a tervezettnél hamarabb kezdődhetnek el, így hamarosan erről is dönt a kormány – közölte.
Boros Anita a rozsdaövezeti építkezések ösztönzésétől, és a gazdaságvédelmi akcióterv támogatásától is növekedést vár. Utóbbiról jövő hétre ígért részletesebb tájékoztatást, de hozzátette, hogy az építőipar számára elkülönített 65 milliárd forintos keret terhére idén is jelennek meg pályázatok.
Az építőiparra váró változások közül kiemelte az építésügyi szabályok egyszerűsítését, és csaknem 3 ezer építőipari szabvány felülvizsgálatát, hogy „Magyarországon legyen a legkönnyebb és legolcsóbb építkezni”.
Az államtitkár a közmegrendelések ésszerűsítésével is támogatná a vállalkozásokat, mivel úgy véli, hogy hatékonyabban fejlődhetnek, ha kiszámíthatóan tudnak tervezni az állami és önkormányzati megbízásokkal. Az építkezési szabálytalanságokat, a túlépítkezéseket szigorúbb állami ellenőrzéssel akadályozná meg, és ösztönözné a környezetbarát, megújuló és újból hasznosítható építőanyagok felhasználását. Segítené a magyar építőipar döntő részét adó mikro- és kisvállalkozások (kkv) fejlődését is, hogy azok jobban megfeleljenek a piaci kihívásoknak, és fejlett technológiák birtokában, képzett munkaerőre alapozva nagyobb arányban nyerjenek uniós közbeszerzéseken.
Más ágazatokkal szemben az építőipart alig sújtotta a járványügyi intézkedések gazdasági hatása, áprilisban mérséklődött a termelés lassulása, amiben a tavalyi magas bázisnak is szerepe volt – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH jelentését.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kommentárjában megállapította, hogy az iparral vagy a turizmussal szemben az építőipart csak mérsékelten érintették a koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások, márciushoz képest az ágazat teljesítménye csak kismértékben csökkent. A szerződésállomány csökkenését egyrészt az uniós források kifutásával magyarázta és azzal, hogy a gazdasági helyzetre tekintettel több megrendelő is inkább elhalaszthatja vagy átütemezi beruházásait. Ebben a helyzetben az állami megrendelések felpörgetésével, illetve a barnamezős övezetekben bevezetendő, a lakásépítésekre vonatkozó 5 százalékos áfakulcs adhat lökést az ágazatnak – fűzte hozzá a Századvég elemzője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy más iparágakhoz képest a márciustól életbe lépett korlátozások az építőipart kevésbé érintik. Az viszont látható, hogy sok vendégmunkás hazatért a korlátozások előtt, aminek lehet negatív hatása, de az immár fokozatosan megnyíló határok miatt ez is enyhülhet. Ezt ellensúlyozhatja, hogy Nyugat-Európából visszaáramlik a magyar munkaerő. A rendelésállományok alapján továbbra sem látszik probléma az ágazat kilátásait illetően. A volumen, némi csökkenése az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de pont ez az alág lehet, ahol a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint pedig a korábbi lendületes fejlődés utáni megtorpanás részben a magas bázissal magyarázható. Az épületépítéseknél van tere a növekedésnek, legalábbis a lakásépítési szegmensben, mivel az új lakások iránt fokozódó kereslet mutatkozik. Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint június első két hetében az eladásra hirdetett új lakóingatlanok iránti érdeklődés márciusi mélyponthoz képest megtriplázódott és 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szakember szerint a készülő rozsdaövezeti lakásépítési program, lendületet adhat a társasház-fejlesztéseknek. Várhatóan két-három hónapon belül jelölhetik ki azokat a területeket, amelyeken megindulhatnak a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfával eladható rozsdaövezeti lakások. Az a kérdés, hogy mekkora volumenű fejlesztésekről lesz szó, ettől is függ, hogy ezek a beruházások mekkora pluszt adnak majd az építőiparnak – vetette föl.
Földi Tibor, a lakóingatlan-fejlesztő Cordia vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet okozta sokkot követően az újlakáspiacon a vevői oldal is kezd magára találni: májusban már az év eleji szint közelébe tért vissza a vevők aktivitása. Az elmúlt hónapban a zöldövezeti projektek iránt érdeklődők száma már csak alig néhány százalékkal maradt el a krízis előttitől, de az elmaradás a belvárosi fejlesztéseknél sem érte el a 10 százalékot.
Jelenleg az újlakáspiacon az átadás közeli projektek számítanak a legnépszerűbbnek. Gyakorlatilag napról-napra csökken az amúgy sem bőséges kínálat – fogalmazott Földi Tibor. A kínálat szűkösségét az is jól mutatja, hogy az őszig beköltözhető otthonok 90 százaléka már elkelt, míg az egy éven belüli átadásúaknál ez az arány 70 százalék fölött van. Tény, hogy az 5 százalékos áfájú fejlesztések kifutásával jelentősen szűkül az újlakáspiaci kínálat, amin a rozsdaövezeti projektekre bevezetendő kedvezményes áfakulcs is csak később tud majd enyhíteni. Mivel a kínálat szűkös, nem reálisak az érdemi árcsökkenést valószínűsítő várakozások – mondta a Cordia vezérigazgatója.
(Forrás: ITM/MTI)
