Az uniós pénzekből megvalósított állami fejlesztéseknek köszönhetően maradt a 2014-es szinten a magyarországi beruházások volumene tavaly. A vállalkozások kevesebbet költöttek fejlesztésre, mint egy évvel korábban.
Hiába bővült a tavalyi utolsó negyedévben az egész évhez viszonyítva kiemelkedő mértékben a magyarországi beruházások volumene, az október-decemberi időszkban mért hét százalékos növekedés is csak arra volt elég, hogy éppen a pozitív tartományba tolja át a 2015-ös mutatót. Tavaly a beruházások volumene így összességében mindössze 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a KSH adataiból.
A szám ugyanakkor csalóka: 2014-ben ugyanis jelentős mértékben, 19,4 százalékkal bővült a magyarországi beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis a tavalyi alacsony növekedés azt jelenti, hogy bár a beruházások volumene nem emelkedett tovább az egy évvel korábbihoz képest, de egyúttal megmaradt azon a szinten, nem csökkent vissza.
Nincs változás az okokban sem. Miként 2014-ben, úgy tavaly is elsősorban az uniós pénzek, a közösségi forrásokból megvalósított fejlesztések húzták a beruházásokat. A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak járó pénzeket 2015 végéig lehetett felhasználni, és emiatt mind 2014-ben, mind tavaly rekord összeget kellett és sikerült is lehívni. Hogy mennyire az uniós pénzek, illetve az abból finanszírozott állami beruházások domináltak tavaly is, azt jól mutatja, hogy míg a – legalább 50 főt foglalkoztató – vállalkozások körében 1,7 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény tavaly, addig a költségvetésben 37 százalékkal növekedett.
A beruházások legnagyobb részét, 26 százalékát realizáló feldolgozóiparban hat százalékkal, a harmadik legnagyobb súlyúnak számító ingatlanügyletek területén 6,9 százalékkal elmaradtak a beruházások. Számottevően csökkent a beruházási teljesítmény a mezőgazdaságban (29 százalék), a kis súlyú bányászatban (23 százalék), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén (20 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (18 százalék) nemzetgazdasági ágban.
A nagy súlyú nemzetgazdasági ágak közül emelkedett ugyanakkor a beruházási teljesítménye a szállítás, raktározás területén, de csupán két százalékkal. Emelkedést mért még a KSH a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (49 százalék), a humán-egészségügyi és szociális ellátásban (40 százalék), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás ágban (24 százalék), a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén (21 százalék), valamint az oktatásban (20 százalék).