A negyedik negyedévben a vállalatok hitelállománya 311 milliárd forinttal bővült, ami 14 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest; a lakossági hitelállomány 101 milliárd forintos bővülése pedig éves összevetésben 34 százalékos lassulás – derül ki a Magyar Nemzeti Bank hitelezési folyamatokat bemutató legújabb jelentéséből.
Dancsik Bálint, az MNB főosztályvezetője kiemelte: a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet a hitelezés lassulását eredményezte Magyarországon és a régióban is; fokozott óvatosság jellemezte a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt.
Tájékoztatott arról, hogy a hitelintézetek vállalati hitelállománya 2022 egészében közel 14 százalékkal, összesen 1432 milliárd forinttal bővült, ez azonban reálértelemben a vállalati hitelállomány mérséklődését jelenti.
Az éves növekedési szint az országban a vállalati hitelezésben európai összehasonlításban a negyedik legmagasabb, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a dinamikában egyedi tételek nagy szerepet játszottak.
Az utolsó negyedévben a hitelállomány-bővülés zömét a devizahitelek tették ki, a forinthitelek 91 milliárd forinttal, a devizahitelek 220 milliárd forinttal nőttek. A devizahitelállomány ismételt térnyerése az év egészére jellemző volt, a koronavírus időszak előtti trendhez tért vissza a piac.
Megfigyelhető a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekedése: az utolsó negyedévben az új szerződéskötések 38 százalékát tették ki az ilyen termékek, szemben az első fél évben mért 13 százalékkal.
A kkv-hitelkibocsátás a teljes vállalati adathoz képest jobban, 38 százalékkal esett vissza az utolsó negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, amit a támogatott programok lefutása is befolyásolt.
Ami a hitelek árazását illeti a negyedik negyedévben az új kis összegű, azaz 1 millió euró alatti piaci forinthitelek átlagos kamatlába 15,5 százalékra emelkedett, ami szeptemberhez képest 159 bázispontos növekedés; az 1 millió euró feletti forinthiteleknél ennél gyorsabb volt a kamatemelkedés, az euróhiteleknél is nőttek a kamatlábak.
Az MNB felmérése szerint a vállalatok 23 százaléka jelezte az utolsó negyedévben, hogy szigorított a hitelezés feltételein, és 29 százalékuk az idén az első negyedévben további hasonló lépést tervez.
A következő időszakban a vállalati hitelezést több támogatott program segíti: a mikro- és kisvállalkozásoknak 600-700 milliárd forint finanszírozást nyújthat a Széchenyi Kártya Program Max+, az Eximbank pedig összesen 700 milliárd forintos keretösszeget jelentett be a közép- és nagyvállalatok részére.
Dancsik Bálint a lakossági területre áttérve ismertette, hogy a hitelállomány 6,3 százalékkal nőtt 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest, ez szintén lassulás. A háttérben a hitelkibocsátás szűkülése és az előtörlesztések növekedése áll; ez utóbbi volumene az év első felében a kormányzati transzfereknek tulajdoníthatóan emelkedett.
Az utolsó negyedévben termékenként igen eltérő kép rajzolódott ki: legnagyobb mértékben a lakáshitelek kibocsátása esett vissza, 54 százalékkal. A személyi hiteleknél 18 százalékos volt a visszaesés; a babaváró terméknél azonban – a program folytatását övező bizonytalanságnak is köszönhetően – 7 százalékos volt a bővülés.
A csok-támogatások kihelyezése – a lakáshitel dinamika lassulásával párhuzamosan – 43 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben; a kihelyezett támogatás több mint fele a falusi csok-hoz kötődött.
A bankok 1931 milliárd forint babaváró hitelt folyósítottak eddig, ami a teljes lakossági hitelállomány közel 20 százaléka; az esetek kétharmadában már kamatmentessé vált a tartozás.
A jegybank felmérésében a bankok mintegy ötöde jelezte, hogy az utolsó negyedévben szigorította a lakáscélú hitelfeltételeket, ugyanennyien vetítették előre, hogy az első negyedévben szigorítanak; a fogyasztási hiteleknél 27 százalék jelezte ugyanezt – mutatott rá a főosztályvezető.
(Forrás: MTI)
