A túlélés költségvetése lesz a 2021-es fővárosi büdzsé – hangoztatta a főpolgármester a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnökségi ülése előtt tartott online sajtótájékoztatón.
Karácsony Gergely közölte: a fővárosi önkormányzat elkészítette és szerdán benyújtotta Budapest jövő évi büdzséjét, amely „a túlélés költségvetése lesz”, legalábbis remélik, elérik azt a célt, hogy biztosítani tudják a közszolgáltatásokat. Az önkormányzati szövetség minden tagja nagy kihívásokkal néz szembe, és hasonló módon készülnek a jövő évi költségvetésre – tette hozzá.
A főpolgármester szerint olyan nehézségek vannak az önkormányzati rendszeren, amelyek megkérdőjelezik, hogy az önkormányzatok el tudnak-e látni minden feladatot az elkövetkező egy évben.
A fővárosi önkormányzat a legnagyobb bevételkiesést szenvedi el az önkormányzatok közül. Három dologgal küzdenek egyszerre: a koronavírus-járvánnyal, a válsággal és a kormányzati megszorításokkal. Ezek nagyjából egyforma mértékben csorbítják azt a mozgásteret, amely a főváros költségvetését meghatározza.
Karácsony Gergely azt mondta, ha a legfontosabb bevételeket összehasonlítják az elmúlt éviekkel és a kormányzati megszorításokat is figyelembe veszik, akkor fővárosi önkormányzatnak 2021-ben kevesebb bevételből kellene ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtani mint 2013-ban.
A főváros nettó befizetője lett a központi költségvetésnek – jelentette ki a főpolgármester. Azt mondta: az előző főpolgármester, Tarlós István idején a főváros által kapott támogatásokból és a befizetett adókból egy pozitív, 11 milliárd forintos szaldó jött ki, ez 2021-ben mínusz 6 milliárd forint.
Karácsony Gergely a költségvetési tervezetről szólva elmondta, most a rendkívüli jogrendben is, amikor a polgármestereknek egyszemélyi döntési jogkörük van, csak olyan döntés születhet, amely a Fővárosi Közgyűlés többségének támogatását bírja.
A jövő évi büdzsé tervezete „nagyon nehéz körülmények között, de azért biztosítja a városi közszolgáltatások finanszírozását, és megtesznek mindent, hogy a városlakók ne szenvedjenek kárt a kormányzati megszorítások és a válság hatásai miatt – mondta.
A főpolgármester kitért arra is, ha megegyezés születik az Magyarországgal és Lengyelországgal az uniós költségvetés ügyében, akkor is fenntartják azon álláspontjukat, hogy a helyreállítási alap pénzeinek felhasználásába be kell vonni az önkormányzatokat.
Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „ahhoz, hogy 2021-et túléljük (…), a pénzügyi tartalékainkat szinte teljes mértékben fel kell élnünk”. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben vagy a kormány hozzáállása változik meg Budapesthez, vagy a kormány. Valamelyiknek változnia kell, mert különben a főváros 2022-ben már nem tudja biztosítani a közszolgáltatásokat – jelentette ki a főpolgármester.
A főpolgármester később a Facebook-oldalán közölte, hogy a járvány 36, a válság 35, a kormány ezen felül 25 milliárd forintot vesz ki a budapestiek zsebéből jövőre. Véleménye szerint minden önkormányzat szenved ettől a három romboló hatástól, de a legnagyobb csapás Budapestet érte.
A fővárosi önkormányzat Budapest megvédéséért három fontos lépést tesz – tudatta. A lépéseket ismertetve azt írta: „magunkon kezdjük a takarékosságot”, ezt szolgálja a fővárosi közszolgáltató cégek fúziója, a politikai állásokon való spórolás.
Az önkormányzat emellett hozzányúl a város tartalékaihoz, mert csak azok felhasználásával biztosíthatók a budapestieknek járó közszolgáltatások, és létrehozza a Budapesti Védelmi Alapot, hogy legyen lehetőség reagálni a járvány, a válság és az „Orbán-kormány kiszámíthatatlanságára” – olvasható Karácsony Gergely bejegyzésében.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, közös javaslat is készülhet a kormányzat részére, hogy milyen megoldásokat lehet bizonyos adónemek kiváltására biztosítani. Példaként említette, hogy egy javaslat lehet a személyi jövedelemadó önkormányzatoknak való visszaadása, amely korábban már létezett.
Szerinte „több mint barátságtalan” volt a kormány azon döntése, hogy a helyi adók emeléséről sem lehet szól. Úgy ítélik meg, hogy ez önkormányzati alapjogot sért, hiszen a helyi adó mértékét jogszabály szabályozza, az abban meghatározottak fölé nem lehet menni, de az önkormányzat maga döntheti el, hogy a szabályozott kereten belül milyen mértékben kíván élni a helyi adóval – mondta Gémesi György hozzátéve, hogy ezt a lehetőséget vette el a kormányzat az önkormányzatoktól.
Közölte, a MÖSZ támogatja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéhez hasonlóan azt, hogy az önkormányzatok forduljanak az Alkotmánybírósághoz, és megfelelő formában érvényesítsék az érdekeiket, hogy adott esetben élhessenek bizonyos adónemekkel, amelyek nem a lakosság és a kisvállalkozások terheit növelnék.
(Forrás: MTI, fotó: Koszticsák Szilárd)
