Márciusban a magyar ipar teljesítménye 13,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg ugyanannyi munkanappal számolva a termelés 10 százalékkal nőtt. Az idei első negyedévben így összességében az ipari kibocsátás 7,8 százalékkal emelkedett.
Az ipari export volumene márciusban 12,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül az ágazat teljesítményének harmadát adó járműgyártás kivitele 13,3 százalékkal emelkedett – közölte a KSH. A feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai az előzőnél is nagyobb mértékben, 19,5 százalékkal növekedtek. Az ipar belföldi értékesítése 5,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 9,6 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos hónapjához képest.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 14,1 százalékkal nőtt. Az előző év azonos hónapjához képest a feldolgozóipar mind a tizenhárom alágában növekedett a termelés. A feldolgozóipar kiemelkedő teljesítményéhez az eggyel több munkanap mellett az is hozzájárult, hogy tavaly márciusra, idén áprilisra estek a húsvéti ünnepek.
A feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A járműgyártás kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó közúti gépjármű gyártása és a közúti jármű alkatrészeinek termelése hasonló mértékben emelkedett, 10,4, illetve 10,9 százalékkal. A járműipar jó teljesítménye rendelésmutatóiban is tükröződik.
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kimagaslóan, 23 százalékkal bővült, ezen belül a legnagyobb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 33, a híradás-technikai berendezés gyártása 34 százalékkal nőtt, egyedül a számítógép, perifériás egység gyártása csökkent (2,3 százalékkal).
A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 8,1 százalékkal emelkedett. Minden részterületen bővült a kibocsátás, a legjelentősebb, a termelés 24 százalékát kitevő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,2 százalékkal nőtt, míg a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.
A legnagyobb mértékben, 31 százalékkal – mindkét értékesítési irány élénkülése miatt – a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása bővült, de a feldolgozóipari átlagot meghaladó mértékben emelkedett a másik két közepes súlyú alág termelése is: a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában 19,2, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában 15,1 százalékkal nőtt a volumen.
Részben az alacsony bázis hatására kiugróan, 29 százalékkal nőtt a gyógyszergyártás, továbbá szintén erőteljes, 17 százalékos termelésnövekedést figyelhettünk meg a kőolaj-feldolgozás, kokszgyártás területén. A korábbi hónapokhoz képest gyorsult a növekedés üteme a legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: a termelés 15,6 százalékkal nagyobb volt, főként a külpiaci kereslet felfutásának eredményeként.
