A bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon az idei harmadik negyedévben 3,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszak gazdasági teljesítményét. A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.
A magyar GDP az idei harmadik negyedévben 3,9 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással korrigálva pedig 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Az idei második negyedévvel összevetve a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt. Az idei első három negyedévben pedig összességében 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH.
Az ipar hozzáadott értéke 3,7, ezen belül a feldolgozóiparé 4,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült. Az építőipar teljesítménye 28 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 8,1 százalékkal bővült, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése volt jelentős. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 8,2 százalékkal nagyobb lett.
A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,8 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,7 százalékkal növekedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nagyobb lett, ugyanis a hitel- és betétállomány bővülése miatt a díjak és jutalékok emelkedtek. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,5 százalékkal csökkent.
A GDP harmadik negyedéves növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az ipar 0,8 és az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység együttes hozzájárulása (0,7, illetve 0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,6, a közigazgatás, oktatás, egészségügy 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,7 százalékkal bővült, ezen belül szinte minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, valamint az egyéb szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,3 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 2,5 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 15 százalékkal nagyobb lett. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás nagy mértékben, 20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki, alacsony bázist. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett. A beruházási aktivitás növekedése a nemzetgazdasági ágak többségében, a nagyobb súlyú ágak mindegyikében erőteljes volt. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 8,0 százalékkal emelkedett.
