Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 8. részében dr. Szekeres Diána, a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Karának docense folytatja az új Polgári Törvénykönyv szabályainak ismertetését, azt vizsgálva, mennyiben van eltérési lehetőség az új jogszabályi rendelkezésektől.

A kógens szabály a jogszabálynak jogi érvényességét tekintve egyik különös fajtája. Az úgynevezett utaló (diszpozitív) szabálytól eltérően feltétlen, eltérést nem engedő érvényességet eredményez, tehát kötelező, kategorikusan irányadó rendelkezés. A diszpozitivitás elve viszont általános értelemben eltérés-engedést, hézagpótlást jelent.  Diszpozitív jogszabály érvényessége esetén – jelentősen leegyszerűsítve, általánosítva – a tényállás alanyai saját döntésüket, megállapodásukat tekintik az adott esetben jogi érvénnyel bírónak és irányadónak.

Az új Polgári Törvénykönyv a diszpozitivitás elvét

  • a jogi személy általános szabályai,
  • a kötelmek közös, általános szabályai, és
  • a szerződés általános szabályai körében szerepelteti.

Nézzük először, milyen diszpozitív, azaz eltérést megengedő szabályok találhatók a jogi személyekre vonatkozó szabályozásban.

Az új Ptk. Harmadik könyve főszabályként rögzíti a jogi személyek általános szabályai körében a diszpozitivitást. Főszabályként rögzíti a tagok egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyát, a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során, az eltérés korlátait, amelyet az új Ptk. 3:4. § (3) bekezdés a)–b) pontjai határoznak meg. Eszerint a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.  A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.

A fent hivatkozott (3) bekezdés értelmében viszont, a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha az eltérést e törvény tiltja, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy ha a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

A jogi személy létrehozásának szabadsága körében érvényesülő diszpozitivitás alapvetően a szerződési szabadság elve megfogalmazásának tűnik. A tartalomszabadság tágabb mozgásteret biztosít a régi Ptk.-ban foglaltakhoz képest. A tartalomszabadság izgalmas terület, hiszen a szerződő felek egymással szembeni szerződéses jogai és kötelezettségei felek általi alakításán túl kiterjed a szervezeti kérdésekre is, így a jogi személy és a tag, tagok viszonyrendszerére, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozására is. Elsősorban a rendelkezések tehát a szerződő fél, illetve felek jogügyleti természetű eltérési lehetőségére vonatkoznak.

Az új Ptk. maga, saját diszpozitív rendelkezését megszorító kógens rendelkezést megfogalmaz, megfogalmazhat. Az új Ptk. szabályaitól eltérhet törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján alacsonyabb jogforrási szintű jogszabály. Amely tehát speciális szabályt, így az új Ptk. diszpozitív rendelkezését megszorító kógens rendelkezést is megfogalmazhat akár.

A kötelmek közös szabályainak diszpozitivitását az új Ptk. alapelv-jelleggel mondja ki a 6:1. § (3) bekezdésében, amikor rögzíti, hogy a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségei-re vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

A fenti rendelkezésben foglalt diszpozitivitás szabályozási koncepciója leginkább a szerződési jogra alkalmazható, valamint azon túlmutató kötelmi jogi szabályokra, amelyek a kötelem alanyai számára lehetővé teszik a nem szerződéses kötelem tartalmának szerződéssel történő módosítását. Valamint azon kötelmi jogi szabályokra is vonatkozik a diszpozitivitás, amelyek esetén az eredeti címzettre a rendelkezés úgy vonatkozik, hogy a kötelem részévé váló jogalany meglévő jogát nem csorbíthatja az attól való egyoldalú eltérés.

Az új Ptk-ban, a diszpozivitás harmadik területeként a 6:59. § szerinti szerződési szabadság nevesíthető, amely szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

Az „diszpozitívitási teszt”

Az új Ptk-ban tehát, a cégekre vonatkozó társasági jog vonatkozásában a Gt. alapvetően kógens szabályozása megváltozik, jellege diszpozitívvá válik. A diszpozitivitás kiindulási alapja az új Ptk. 3:4.§ (1)-(3)- bekezdés, amelynek értelmében a jogi személy szervezetrendszerét és működési szabályait szabadon állapíthatja meg létesítő okiratában.

A tagok, alapítók egymás közötti viszonyrendszerében, a jogi személyhez fűződő viszonyukban, valamint a szervezeti és a működési szabályok tekintetében is eltérhetnek az új Ptk. szabályaitól.

A jogalkotó azonban kivételeket állapít meg, amikor az ún. „diszpozitívitási” teszt az eltérést az új Ptk. alapján tiltja, vagy az új Ptk-tól való eltérés nyilvánvalóan sérti a hitelezők, a munkavállalók, vagy a tagok kisebbségi jogait, vagy akadályozza a törvényes működés feletti felügyelet érvényesülést.

A „diszpozitívitási” tesztet alapvetően a következő kérdések megválaszolásával lehet „lefuttatni”. Vizsgálni kell, hogy a szabályozás belső jogviszonyra, szervezeti-működési szabályra vonatkozik-e: amennyiben igen, akkor meg kell vizsgálni, hogy az új az Ptk. az eltérést részben vagy egészben tiltja-e. Ha a szabályozás belső jogviszonyra, valamint szervezeti-működési szabályra vonatkozik és nincsen eltérési tilalom az új Ptk-ban, akkor azt kell eldönteni, hogy az új Ptk. – fent említett – 3:4.§ (3) bekezdésének b) pontjába, azaz a diszpozitív klauzulába ütközik-e.

A diszpozitivitás elve tehát nem érvényesülhet korlátlanul, léteznek az eltérés lehetőségét megalapozó és azt kizáró feltételek, valamint a felek dönthetnek az eltéréstől való tartózkodás mellett.

dr. Szekeres Diána docens
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar
iLex Systems Zrt. együttműködő partnere
Kérdések, észrevételek: ilex@ilexsystems.com.