Európai Bizottság közzétette a 2016. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, amely összehasonlító áttekintést ad az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről.
Az igazságügyi eredménytábla most először tartalmazza azoknak az Eurobarométer felméréseknek az eredményeit, amelyek az uniós polgárok és vállalkozások által érzékelt bírói függetlenséget vizsgálták részletesen. Az eredménytábla idei kiadása új mutatókat is alkalmaz, különös tekintettel a bírói képzésre, a tagállami felhasználók körében végzett felmérésekre, a költségmentesség elérhetőségére és a minőségi standardok alkalmazására.
Az eredménytábla főbb megállapításai
Rövidebb eljárások a polgári és kereskedelmi peres ügyek esetében. Míg a folyamatban lévő ügyek tekintetében általában véve stabilitás tapasztalható, több tagállamban figyelhető meg javulás, ahol különösen nagy kihívást jelentett a folyamatban lévő ügyek magas száma.
Az igazságszolgáltatási rendszer jobb hozzáférhetősége különösen a kis értékű követelések elektronikus benyújtása, valamint az alternatív vitarendezési (AVR) módszerek ösztönzése terén. Ugyanakkor továbbra is javításra szorul az ítéletek online elérhetősége, valamint a bíróságok és a felek közötti elektronikus kommunikáció.
További erőfeszítéseket igényelnek a bírói készségek fejlesztésére irányuló képzések, valamint az ügyviteli rendszerekben az információs és kommunikációs technológiák (ikt) használata.
A tagállamok többsége olyan standardokkal rendelkezik, amelyek igazságszolgáltatási rendszereik hasonló szempontjait fedik le, ugyanakkor még mindig jelentős különbségek állnak fenn ezek tartalmát tekintve. Például a tagállamok kevesebb mint fele rendelkezik a meglévő ügyhátralék kezelését célzó intézkedésekre vonatkozó standardokkal, és még kevesebb határozta meg a folyamatban lévő ügyek maximális hosszát.
Az eredménytábla tartalmazza az érzékelt bírói függetlenségre vonatkozó különböző felmérések eredményeit. Az olyan tagállamok esetében, ahol az érzékelt függetlenség mértéke nagyon alacsony, ennek okaként leggyakrabban a kormányzat és a politikusok, illetve a gazdasági és egyéb specifikus érdekeket képviselők részéről tapasztalható beavatkozást és nyomásgyakorlást nevezték meg.
Az angol nyelvű eredménytábla alább letölthető.
A következő lépések
A 2016. évi eredménytábla megállapításait figyelembe fogják venni a 2016-os európai szemeszter keretében elvégzendő, folyamatban lévő országspecifikus értékelés során. A 26 tagállamra vonatkozó, 2016. február 26-án közzétett országjelentés számos tagállam (BE, BG, HR, ES, HU, IE, IT, LV, MT, PL, PT, RO, SI és SK) vonatkozásában az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó megállapításokat is tartalmazott.
Az igazságügyi eredménytábla
Az igazságügyi eredménytábla negyedik alkalommal jelenik meg. A 2016. évi uniós igazságügyi eredménytábla különböző forrásokból származó adatokat állít össze; az adatokat elsősorban az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (CEPEJ) szolgáltatta, amely a tagállamoktól gyűjt adatokat. További adatforrás volt például az Eurostat, a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportja, az európai igazságügyi hálózatok, köztük az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ), az EU Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata, illetve az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat.
Az eredménytábla három fő aspektusra fókuszál:
- Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága: pl. az eljárások hatékonyságára vonatkozó mutatók: az eljárások hosszára, befejezési arányára és a folyamatban lévő ügyek számára vonatkozó mutatók.
- Minőségi mutatók: pl. képzés, a bíróságok tevékenységének nyomon követése és értékelése, elégedettségi felmérések alkalmazása, költségvetés és humán erőforrások.
- Függetlenség: pl. az eredménytábla tartalmazza a vállalkozások és a közvélemény által érzékelt bírói függetlenségre vonatkozó különböző felmérések adatait.
