Az április foglalkoztatási-munkanélküliségi adatokban a járvány harmadik hullámának hatása tükröződik, a nyitás előrehaladtával viszont érdemi javulás várható – állapították meg a csütörtökön megjelent KSH-jelentéseket kommentáló elemzők.
Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 559 ezer volt, ami az előző év azonos időszakát 36 ezerrel meghaladta, míg az előző hónapnál 57 ezerrel kevesebb volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,9 százalékos volt a múlt hónapban, ami a márciusi értéknél 0,6 százalékponttal alacsonyabb, az előző év áprilisinál viszont 1,3 százalékponttal magasabb.
A február-áprilisi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 575 ezer volt, 9 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 ezerrel, a külföldön dolgozóké 25 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 16 ezerrel kevesebben, 4 millió 485 ezren minősültek foglalkoztatottnak a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 72,1 százalék volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség száma 14 ezerrel nőtt egy év alatt, ezzel együtt 30 ezerrel többen lettek munkanélküliek a korosztályban. A KSH számításai szerint a potenciális munkaerőtartalék 43 ezerrel, 405 ezerre nőtt a gazdaságilag inaktívak számának 84 ezres és a korosztály lélekszámának 71 ezres csökkenése ellenére.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal 27,5 százalékosra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási ráta 85,8 százalékon stagnált, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 61,5 százalékra emelkedett.
A férfi foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 401 ezer volt, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma 13 ezerrel, 2 millió 84 ezerre csökkent, ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 66,9 százalékra nőtt.
Áprilisban a munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett egy év alatt és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest.
A február-áprilisi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 206 ezer volt, 32 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéke 0,6 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 1,5 százalékponttal, 12,5 százalékosra nőtt. Az összes munkanélküli közel ötöde a fiatalok köréből került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékosra, az 55-74 éveseké 1,1 százalékponttal, 3,2 százalékosra emelkedett.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 14 ezerrel, 106 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékosra nőtt, míg a munkanélküli nők száma 18 ezerrel, 100 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékosra emelkedett.
A KSH közölte: a munkakeresés átlagos időtartama 7,9 hónap volt, a munkanélküliek 27,3 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 13,0 százalékkal, 288 ezerre csökkent. Ebben az évben áprilisban csökkent először a nyilvántartott álláskeresők száma a márciushoz képest 16 ezerrel, míg az év első három hónapjában 13 ezerrel nőtt a számuk.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában megjegyezte, hogy az erős márciusi számok után az áprilisi adatokon meglátszik a harmadik hullám hatása. A májustól megkezdődött és egyre erőteljesebb nyitás hatására jóval nagyobb jelentőséggel bírnak majd a következő hónapok számai. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség.
Az elsődleges munkaerőpiac növekszik és ez a tendencia még tovább erősödhet a nyitás felfutásával. A jelenleg látható iparági jelek alapján a nyár elejétől akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a második negyedévtől kezdődően a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki és alátámasztja azokat az elemzői és hitelminősítői véleményeket, miszerint a hazai gazdaság lehet a régiós visszapattanás élén az idén.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint vélhetően a harmadik hullám okozta elbocsátások most kerültek csak be a statisztikába. A foglalkoztatotti létszám adott csökkenése mellett a munkanélküliek száma kisebb mértékben nőtt, míg jelentősen emelkedett az inaktívak száma. A potenciális munkaerőtartalék is csökkent, ami azt jelentheti, hogy akár több ezren, akik eddig nem voltak aktív álláskeresők vagy nem tudtak volna két héten belül munkát vállalni, elkezdtek állást keresni, így a módszertanilag már a munkanélküliek táborát erősítik.
Az áprilisban megkezdett fokozatos nyitás várhatóan a következő hónapokban fejti majd ki érdemi hatását a foglalkoztatottsági mutatókra. Ugyanakkor érdemes lesz figyelemmel követni a potenciális munkaerőtartalék alakulását is. Itt tartja nyilván a KSH azokat az inaktívakat, akiket más módszertannal a munkanélküliek között tartanánk nyilván. A potenciális munkaerőtartalék alapján számított módosított munkanélküliségi ráta továbbra is 8 százalék körül, valamivel alatta van. A következő hónapok javulása elsősorban itt megy majd végbe, miközben az inaktívból foglalkoztatottá váltak érdemben nem javítják majd a munkanélküliségi statisztikákat.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője arra figyelmeztet, hogy a mintavételből következő alacsony pontosság miatt a havi adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Havi alapon áprilisban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, és bár éves alapon növekedés történt, ez a bázishatással magyarázható, a foglalkoztatás még nem érte el a 2019-es szintjét. A kedvezőtlen adatot a koronavírus miatt bevezetett korlátozások magyarázzák. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a csökkenés ellenére a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, a munkanélküliség pedig alacsony. A korlátozások enyhítésével ismét a foglalkoztatás bővülésére lehet számítani, sőt, egy-két hónapon belül a munkaerőhiány is ismét erősödhet, különösen azokban az ágazatokban, ahol a hosszú ideig tartó kényszerű zárvatartás miatt elbocsátásokra volt szükség (turizmus-vendéglátás), ahol a kereslet jelentős növekedése várható (építőipar) vagy ahol az alacsony bérek nem teszik vonzóvá a munkavállalást (oktatás).
(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely/kormany.hu)
