Júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 739 ezer volt, 53 ezerrel több, mint az előző hónapban. Az április-júniusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 693 ezret tett ki, 74 ezerrel nőtt a tavalyi második negyedévihez képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 67 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 13 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent az április-júniusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest.

A foglalkoztatottak számának növekedését a munkanélküliek 41 ezres csökkenése és a gazdaságilak aktív népesség számának 33 ezres emelkedése, a munkaerőpiacra frissen belépők fedezték. A 15-74 éves népesség lélekszámának 29 ezres csökkenésével párhuzamosan a gazdaságilag inaktívak száma 62 ezerrel csökkent, míg a potenciális munkaerőtartalék a KSH számítása szerint egy év alatt 104 ezerrel csökkent és 262 ezerre becsülhető.

A 15-64 évesek korcsoportjára jellemző foglalkoztatási ráta 74,3 százalékos volt, 1,0 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal, 26,6 százalékra csökkent, a legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 1,5 százalékponttal, 88,4 százalékra, míg az idősebb 55-64 éveseké 3,1 százalékponttal, 65,3 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 23 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal, 78,8 százalékra emelkedett. A foglalkoztatott nők létszáma 39 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 69,8 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek száma 2022 júniusában 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt. A második negyedévben, az április-júniusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 157 ezret tett ki, a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékon állt.

A 15-74 éves munkanélküliek száma 41 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal csökkent a tavalyi második negyedévhez képest.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 3,4 százalékponttal, 10,0 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,4 százaléka közülük került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkent, míg az 55-74 éveseké nem változott, 2,9 százalékot tett ki.

A férfiak körében a munkanélküliek száma 17 ezerrel 87 ezerre, a munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 24 ezerrel 70 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 1,1 százalékponttal, 3,1 százalékosra esett.

A munkakeresés átlagos időtartama 10,0 hónap volt, a munkanélküliek 36,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint júniusban 3300-zal 230 300-ra csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, ami 35 200-zal, 13,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Júliusban 700-zal emelkedett az álláskeresők száma, ezzel 30 800-zal 11,8 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A teljes foglalkoztatás közvetlen közelében áll a magyar munkaerőpiac, a foglalkoztatás növelésre alig látszik már további lehetőség; a júniusi adatokban a nyári munkák beindulásával szezonális hatások is erősen jelentkeznek – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb munkaerőpiaci adatait kommentálva.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a magyar munkaerőpiac kiváló formát mutat, a negatív külső tényezők egyelőre nem gyakorolnak hatást rá. Hozzátette, hogy az év eleje óta visszatért erős munkaerő-kereslet ellenére is igen lassan tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel.

Az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő-keresletre. A menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban – vélekedett Horváth András.

A bankholding várakozásai szerint ebben az évben 3,3 százalékos lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Abból következően, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából – állapította meg a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokból azt emelte ki, hogy az aktívak száma júniusban rendkívüli mértékben, 45 ezerrel megemelkedett és ezt teljes egészében fel tudta szívni a munkaerőpiac, hiszen a foglalkoztatottak száma még ennél is jobban, 53 ezerrel emelkedett. A nyári szezonális munkák beindulásával tehát jelentős számú munkaerő tért vissza az inaktivitásból, és emellett még az aktívan állást kereső munkanélküliek közül is fel tudott szívni nagyjából 8 ezer embert a piac. Az ilyen mértékű havi változások kivételesnek tekinthetőek és inkább a szezonalitáshoz köthetők – állapította meg.

Virovácz Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi folyamatok továbbra sem mutatják semmi jelét annak, hogy a munkaadók elkezdtek volna alkalmazkodni egy gyengülő gazdasági környezethez. Nem hogy stabilizálódna, de még erősödik is a munkaerőpiac. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges munkaerőpiaci igazodás a recesszióhoz egy rendkívül kedvező helyzetből indul majd, így talán a visszaesés is jóval mérsékeltebb lehet – vélekedett.

Másrészt viszont rövidtávon továbbra is az várható, hogy a vállalatok (talán túlzó) optimizmusa fenntartja a kereslet és kínálat jelentős elszakadását és a munkaerőhiány a kiélezett gazdasági helyzetben tovább élénkíti a bérnövekedést. Mindez tovább erősítheti az inflációt is az ár-bér spirálon keresztül és megemeli annak kockázatát, hogy a „puha landolás” helyett egy drasztikusabb fékezés következik be a gazdaságban. A talán túlzó optimizmus nagyon gyorsan csaphat át negatív jövőképbe és kapkodásba a vállalatok részéről, amikor szembesülnek a magas bérköltségek és a romló gazdasági környezet toxikus kombinációjával. Ez egy gyorsan végbemenő és nagyarányú munkaerőpiaci kiigazítást is hozhat a legrosszabb forgatókönyv esetén – fejtette ki az ING Bank szakértője.

(Forrás: MTI, fotó: Rosta Tibor)