A bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2022 első negyedévében 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,1, az előző év azonos időszakához képest 8,0 százalékkal emelkedett – közölte második becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatok alapján.
Az adatok megegyeznek az első becslésben közölt számokkal.
A bruttó hazai termék első negyedévi, 8,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 5,3, az építőipar 0,6, az ipar 1,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,4 százalékponttal). A növekedéshez a végső fogyasztás 7,7, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,6 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt.
A KSH jelentése szerint termelési oldalon az ipar teljesítménye 4,9, ezen belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék-, illetve az élelmiszergyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 9,9 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés azokon a gazdasági területeken történt, amelyek egy évvel korábban a korlátozások miatt a leginkább visszaestek: a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 80,8 százalékkal, a szállítás, raktározásé 20,4 százalékkal, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 14,8 százalékkal emelkedett.
Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 11,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest; a végső fogyasztás 10,6 százalékkal nőtt. A hazai fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások körében 23,3, a féltartós termékek körében 23,2, a tartós termékeknél 14,7, a nem tartósaknál 4,6 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a első negyedévben 13,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 474 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben, 8,3 százalékkal bővült, mint az exporté, amely 5,2 százalékkal bővült. A szolgáltatások – beleértve a turizmust is – exportja 23,1, importja 15,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Ahogy az várható volt, a magyar gazdaság bővülése az első negyedévben kiugró, 8,2 százalékos volt, ugyanakkor az eddigi dinamikus növekedési pálya az év további részében lassulni fog – így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal részletes adatközlését.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte, hogy a növekedés az első negyedévben széles bázison nyugodott, ahhoz az iparágak többsége hozzájárult.
Visszaesés egyedül a mezőgazdaság esetében következett be, ami az élelmiszerpiacon látható folyamatok fényében különösen kedvezőtlen hír – jegyezte meg.
Az elemző szerint az orosz-ukrán háború leginkább az emelkedő infláción és a gyenge forintárfolyamon keresztül fejti ki hatását a magyar gazdaságra. A Századvég előrejelzése alapján az év egészét tekintve a gazdaság növekedési üteme 5 százalék körüli lehet.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője azt emelte ki, hogy a várakozásoknak megfelelően a felhasználási oldalon a magyarországi GDP-t az első negyedévben a háztartások belső fogyasztása húzta leginkább; a fogyasztást támogatták a kifizetett kormányzati transzferek. A termelési oldalról kiemelte az építőipar 18,3 százalékos növekedését.
Az elemző megjegyezte, hogy a költségvetési kiigazítás miatt a harmadik negyedévben lassulhat a gazdaság növekedési üteme, az állami beruházásokat átütemezik, a vállalati beruházásokat pedig az emelkedő finanszírozási költségek foghatják vissza.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szintén arra figyelmeztetett, hogy a következő negyedévekben már a növekedés lassulása várható, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt.
Az elemző úgy látja, hogy negyedéves alapon jelentősen mérséklődhet a növekedés, de alapesetben nem számít visszaesésre. A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, a nyersanyaghiány, a hitelkamatok emelkedése és az „elszálló infláció”. Pozitív kockázatot jelent ugyanakkor az új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari és építőipari rendelésállományok – tette hozzá.
A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, a nagyobb rendezvények megtartása is támogatja, így összességében továbbra is elérhető a 6 százalékhoz közeli idei GDP növekedés, kissé felfelé is módosítható az adat – vélekedett Suppan Gergely.
(Forrás: MTI)
