Nemcsak a munkanélküliek, de az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, illetve a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak száma is csökkent az év első hat hónapjában – derül ki a KSH „Munkaerőpiaci folyamatok, 2017. I. félév” című kiadványából.
2017 I. félévében a munkaerő-felmérés definíciója szerinti munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 52 ezerrel kevesebb, 201,6 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.
2017 I. félévében a munkanélküliség szintje Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, mindössze 2,1 százalék (megelőzve ezzel Nyugat-Dunántúlt), míg Észak-Alföldön a legmagasabb, 7,9 százalék.
2017. I. félévben a nyilvántartott álláskeresők átlagos létszáma 301,7 ezer fő volt, ami közel 46 ezer fős csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a regisztrált álláskeresők márciusi létszáma kiugróan magas, 350,8 ezer volt, mivel az ekkor záródó közfoglalkoztatási programokból kilépők közül sokan újra visszakerültek a nyilvántartásba. Ezt követően a nyilvántartott álláskeresők száma folyamatosan csökkent és júniusban 279,6 ezer fővel zárt. Ez utóbbiból 78,6 ezren voltak tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők, 12,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos hónapjában.
2017 I. félévében a regisztrált álláskeresők 52,5 százaléka részesült valamilyen ellátásban, ami a korábbi évekre jellemzőnél némileg kedvezőbb, az ellátottakon belül pedig nőtt a magasabb összegű juttatásban részesülők aránya.
2017 I. félévében a munkaerő-felmérésben 328,2 ezren határozták meg magukat munkanélküliként, mintegy 64 ezer fővel (16 százalékkal) kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez az adat is a relatíve könnyen mozgósítható munkaerő-tartalék fogyását jelzi, hasonlóan a potenciális munkaerő-tartalékként számításba vehető csoportok létszámalakulásához.
Az ILO definíciónak megfelelő munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő mint potenciális tartalék inaktívak együttes létszáma 2017 I. félévében 70 ezerrel, 384 ezer főre csökkent az előző év azonos időszakához képest. 2017. I. negyedévben 397 ezer fő, a II. negyedévben pedig már csak 371 ezer fő tartozott ebbe a kategóriába.
Inaktívak
Részben demográfiai, részben munkaerő-piaci okokból a munkavállalási korúnak tekintett (15–64 éves) inaktívak száma folyamatosan csökken. (A 15–64 éves korosztályba tartozók száma egy év alatt 55 ezer fővel kevesebb lett.) 2017 I. félévében az előző év azonos időszakánál 86 ezerrel kevesebben voltak. A legnagyobb csoport még mindig a nyugdíjasoké, de számuk 43 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben a hasonló nagyságot képviselő tanulóké csak 20 ezerrel mérséklődött. A nyugdíjasok számának csökkenésében a nyugdíjkorhatár évenkénti emelésének van döntő szerepe, bár ennek hatását a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetősége némileg tompítja. Az élveszületések száma évek óta szűk határok között változik, így az, hogy csökkent az anyasági ellátás igénybevétele miatt inaktívak száma is, a gyermeket vállaló nők mielőbbi munkaerő-piaci visszatérését segítő intézkedések eredményének tudható be.
Az álláskeresési ellátásban részesülő, de az ILO munkanélküli definíciójában rögzített hármas kritériumát nem teljesítő, ezért inaktívnak tekintettek száma 43 ezerre csökkent. Viszonylag stabil az ún. egyéb inaktív kategóriába tartozók száma, azoké, akik nem tanulnak és saját jogon állandó (szociális típusú) jövedelemmel sem rendelkeznek. Az idesorolt 144 ezer nő többsége klasszikus háztartásbeli, aki családi kötelezettségei miatt nem lépett be a munkaerőpiacra. (KSH)
