A munkavédelemről szóló törvény szigorú előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, hogy miként kell biztosítaniuk az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. Amennyiben ezt elmulasztják és a törvény valamely rendelkezéseit megsértik, számolniuk kell azzal, hogy ha munkabaleset történik, a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást a tb szerv a munkáltatótól visszaköveteli (úgynevezett regressz-igény) – hívják fel a figyelmet a Rátkai Ügyvédi Iroda munkatársai.
Ilyen esetben a társadalombiztosítási szerv határozatot hoz (fizetési meghagyás) és a biztosított szolgáltatás ellenértékét megfizetteti a szabályszegő munkáltatóval – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda társadalombiztosítási blogjának friss bejegyzésében. (Munkaerő-kölcsönzés esetén foglalkoztató alatt a kölcsönvevő munkáltatót kell érteni.)
Ezt az igényét a tb szerv az egészségügyi szerv ellátásának igénybevételétől számított öt éven belül bármikor érvényesítheti.
Abban az esetben, ha a munkáltató nem a munkavállalójának, hanem vele munkaviszonyban nem álló, harmadik személynek (pl. megbízottjának) okoz kárt és ezért felelős, szintén köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. Ez esetben a felelősség enyhébb, ugyanis azt a Ptk. szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősség alapján kell megítélni.
Amennyiben a munkáltató sérelmezi a hatóság határozatát, az ellen keresetet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróságon (a közigazgatási eljárásban e körben fellebbezésnek nincs helye). A keresetlevélben meg kell jelölnie azt, hogy a hatóság határozata mely jogszabályt sértette meg, mivel bírósági eljárásra csak jogsértésre figyelemmel kerülhet sor. A bíróság eljárása során megvizsgálja az igény jogszerűségét és hatályon kívül helyezheti vagy helyben hagyhatja a tb szerv döntését.
A közelmúltban hasonló tárgyban hozott döntést a Kúria. Az adott esetben a felperes csuklósérüléssel járó üzemi balesetet szenvedett, amire figyelemmel baleseti ellátásban részesült. A társadalombiztosítási szerv a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján megtérítésre kötelezte a munkáltatót, amit az sérelmezett. A perben eljárt bíróságok azt állapították meg, hogy a tb szerv által nyújtott ellátást a munkáltató nem köteles megtéríteni.
A Kúria ítéletében rámutatott, hogy a foglalkoztató akkor köteles a baleseti járadék megtérítésére, ha a baleset a foglalkoztató munkavédelmi kötelezettségei megsértése miatt következett be. Ennek megfelelően a munkáltató megtérítési felelőssége csak azokért a társadalombiztosítási ellátásokért áll fenn, amelyek azért következtek be, mert megszegte a munkavédelmi szabályokat.
A perbeli esetben megállapítható volt, hogy a munkavállaló egészségkárosodása nem a fagyási sérüléssel és csuklórándulással járó üzemi balesetből, hanem a sérüléseket megelőzően keletkezett megbetegedés miatt alakult ki. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a megbetegedés nem áll okozati összefüggésben a munkáltató jogsértő magatartásával, így megtérítésre nem kötelezhető.
