A Transparency International felmérése szerint a magyarok úgy látják, hogy a korrupciós helyzet folyamatosan romlik, és több mint felük elégtelennek tartja a kormány intézkedéseit.
A magyar társadalom tehetetlennek érzi magát a korrupcióval szemben, amely erősíti a passzivitást és a bizalmatlanságot. A Transparency International (TI) felmérése szerint az állampolgárok mintegy harmada úgy véli, hogy a politikai szféra korrupt – ismertette a felmérés eredményeit Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
A magyarok a korrupciót (28 százalék) és a bevándorlási válságot (29 százalék) csaknem egyformán súlyos problémaként értékelik – mondta a TI ügyvezető igazgatója. Közölte: az „utcai korrupció” elsősorban az egészségügyben van jelen, a hálapénz formájában, és az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők közül minden ötödik válaszadó (22 százalék) fizetett hálapénzt az ellátásért.
Martin József Péter arra is kitért, hogy Magyarországon tovább csökkent a korrupció jelentésének hajlandósága, bár míg az idősebb generációk különösen passzívak, a fiatalok inkább tennének a korrupció ellen. A válaszadók túlnyomó többsége szerint a korrupció ellen az átlagember nem tehet semmit, csak 14 százalékuk gondolkodik erről másként – mutatott rá.
A sajtótájékoztatón Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője hangsúlyozta: a korrupció nemcsak a közbizalmat ingathatja meg, hanem erőteljesen befolyásolja a versenyképességet és a befektetői szándékokat. Mint mondta, néhány éve az EU tagállamai felkérték a bizottságot, hogy minden évben értékelje a tagállamok gazdasági helyzetét, így az uniós testület minden évben készít országjelentéseket és ajánlásokat tesz, hogy mit lehetne javítani. E munka keretében jövő héten brüsszeli szakemberek érkeznek Budapestre, hogy előkészítsék a következő jelentést.
A TI Globális korrupciós barométere az egész világra kiterjedő közvélemény-kutatás, amely az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos tapasztalataira fókuszál. A felmérésben 42 európai és közép-ázsiai országban csaknem 60 ezer válaszadó véleményét vizsgálták, Magyarországon 1501 embert kérdeztek meg 2015 decembere és 2016 májusa között. (MTI)
