Az európaiak változatlanul úgy vélik, hogy az EU előtt álló legnagyobb kihívások jelenleg a bevándorlás és a terrorizmus – derül ki a legfrissebb Eurobarométer felmérésből.
Az uniós szintű problémák közül a terrorizmus még mindig a második helyen szerepel (EU 32 százalék, -7, Magyarország 40 százalék). Ez a probléma messze megelőzi a gazdasági helyzetet (EU 20 százalék, +1, Magyarország 15 százalék), a tagállamok államháztartásának állapotát (EU 17 százalék, +1, Magyarország 14 százalék) és a munkanélküliséget is (16 százalék, +1, Magyarországon 8 százalék).
Az „Európa jövője” elnevezésű 451. Eurobarométer tematikus felmérés 2016. szeptember 24. és október 3. között lefolytatott személyes beszélgetések alapján készült. Az uniós tagállamokban összesen 27 768 embert kérdeztek meg.
Az EU-ban jobban bíznak az emberek, mint a saját kormányukban
A 2016. tavaszi felmérésben megmutatkozó pozitív tendencia folytatásaként az EU-ba vetett bizalom (33 százalékról) 36 százalékra nőtt. A nemzeti parlamentekbe és kormányokba vetett bizalom szintén növekedett, de továbbra sem éri el az EU iránti bizalmat.
Az európaiak 38 százaléka semlegesen viszonyul az EU-hoz, ez az arány továbbra sem változott 2015 tavasza óta. Az EU-t pozitívan megítélő európaiak aránya (35 százalék) némileg emelkedett, a kedvezőtlen képpel rendelkezőké pedig csökkent (25 százalék).
Az európaiak négytizede úgy gondolja, hogy számít a szava az unióban, ez csupán kevéssel marad el a 2014 tavaszán és 2015 tavaszán mért 42 százalékos rekordértéktől.
Az európaiak 67 százaléka vallja magát uniós polgárnak.
Magyarországi eredmények
Nemzeti szinten a magyarországi megkérdezettek körében az egészségügy és a szociális biztonság (33 százalék) megelőzi a migrációt (30 százalék) mint legfontosabb problémát, amellyel az országnak szembe kell néznie. Harmadik helyen az ország gazdasági és pénzügyi helyzete áll, amelyről a megkérdezettek 25 százaléka gondolja, hogy aggodalomra ad okot, ezután következik a munkanélküliség, amelyről a válaszadók 22 százaléka gondolja, hogy problémát jelent Magyarországon.
Uniós állampolgárnak érzi magát a magyar megkérdezettek 69 százaléka, 30 százalék nem, 1 százalék pedig nem tudja. Az EU általános megítélését tekintve Magyarországon nőtt az uniót pozitívan látók száma 2016 tavasza óta. A megkérdezettek 37 százalékának pozitív képe van az Európai Unióról, amely 4 százalékpontos növekedést jelent a tavaszi adatokhoz viszonyítva és meghaladja a 35 százalékos uniós átlagot. A válaszadók 45 százaléka esetén semleges, 18 százalékának pedig negatív az EU-ról alkotott képe, amely adat tavaszhoz képest 7 százalékponttal csökkent.
A lakosság támogatja az Európai Bizottság politikai prioritásait
A 2016. tavaszán készült korábbi felméréséhez képest tovább erősödött az Európai Bizottság által megszabott politikai prioritások támogatottsága.
- Ami a migrációt illeti, az európaiak 69 százaléka támogatja, hogy közös európai politika szabályozza ezt a kérdést, és 61 százalék jó véleménnyel van a más uniós tagállamokból érkező migránsokról. 56 százalékuk azonban kedvezőtlen jelenségként ítéli meg az EU határain túlról érkezők bevándorlását.
- Az európaiak 81 százaléka örül annak, hogy „az uniós polgárok szabadon mozoghatnak, azaz szabadon letelepedhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak vagy üzleti tevékenységet folytathatnak az EU-n belül”. A válaszadók többsége minden országban támogatja a szabad mozgást.
- Az euró támogatottsága kismértékben növekszik (58 százalék az EU egészében, 70 százalék az euróövezetben).
- Az EU-n belüli beruházásokkal kapcsolatban az európaiak 56 százaléka véli úgy, hogy a közpénzeket a magánberuházások uniós szinten való ösztönzésére kellene fordítani.
Európa jövője
Az Európa jövőjéről szóló felmérés szerint az európaiak kétharmada a stabilitás szigetének tekinti az EU-t a bizonytalan világban.
Az európaiak 66 százaléka egyetért azzal, hogy az EU a stabilitás szigete a bizonytalan világban. A válaszadók többsége minden tagállamban egyetért ezzel.
Az európaiak 60 százaléka gondolja úgy, hogy az európai projekt kedvezőbb jövőt kínál az európai fiataloknak.
Az európaiak 82 százaléka egyetért azzal, hogy a piacgazdaságot magas szintű szociális védelemmel kell társítani.
Az európaiak több mint hattizede szerint számos területen célszerű volna bővíteni az európai szintű döntéshozatalt. Nyolctizedük nyilatkozott úgy, hogy ilyennek tekintendő a „terrorizmus elleni küzdelem”, valamint a „demokrácia és a béke elősegítése” (egyaránt 80 százalék); több mint héttizedük gondolja ugyanezt a „környezetvédelemről” (77 százalék), a „nemek közötti egyenlő bánásmód elősegítéséről” (73 százalék), továbbá „az EU-n kívülről érkező migráció problémájának kezeléséről” (71 százalék).
