Akár több tízmilliárd forint forráshoz is juthatnak a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) a Nemzetközi Beruházási Banktól (International Investment Bank, IIB). A KGST egykori fejlesztési bankját néhány éve reaktiválták és Magyarország is megújította tagságát a pénzintézetben.
Akár több tízmilliárd forint fejlesztési forráshoz is juthatnak a magyarországi kkv-k a moszkvai székhelyű IIB-től – hangzott el a hitelintézet, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az állami Eximbank közös rendezvényén. Az IIB alaptőkéje mintegy 400 millió euró, mérlegfőösszeg pedig 809 millió euró volt tavaly év végén. Ez közel 60 százalékos tőkemegfelelési mutatót jelent, amely jelentős hitelexpanziót tesz lehetővé. A bank tervei szerint tőkemegfelelési mutatója később sem csökken 25 százalék alá, amely jelenleg 800 millió eurós hitelállomány-növelést tesz lehetővé, a tagországok azonban vállalták, biztosítják a szükséges tőkeemelést, ha a hitelezés felfutása miatt arra szükség lesz – mondta el Pásztor Csaba, az IIB Pozsonyban működő régiós irodájának munkatársa.
Ki nem használt lehetőség
Az egyik terület, amelyen az IIB szívesen növelné aktivitását Magyarországon, a kkv-szektor finanszírozása. Ebben elsősorban közvetve, kereskedelmi bankokon keresztül, forrás biztosításával, illetve refinanszírozott hitelek révén tud részt venni a pénzintézet. A kereskedelmi bankokkal egyébként is keresi a kapcsolatot a fejlesztési bank, mivel számlavezetési vagy treasury szolgáltatásokat nem nyújt, de a kereskedelmi bankokkal együttműködve hozzá tud járulni az ügyfelek finanszírozásához. Az IIB szívesen felvállal olyan területeket, például infrastruktuális beruházásokat, amelyeket a bankok nem szeretnek például a hosszabb futamidő miatt. A fejlesztési banknál jelenleg az előkészítés különböző fázisaiban összesen mintegy 400 millió euró értékű hitel van, ám ezek között egyetlen magyar sincs. Szeretnék, ha a magyar piacon is aktívabbá tudna válni az IIB jelentése, és sikerülne kapcsolatot kiépíteni a partner pénzintézetekkel – hangsúlyozta Pásztor Csaba.
Az IIB elsősorban öt területen aktív, ezek: a projektfinanszírozás, a korszerűsítés/modernizációs célú beruházások (infrastrukturális fejlesztések, közösségi közlekedés), cégfelvásárlás, export-import finanszírozás és kkv-szektor hitelezése – ismertette Vértes Balázs, aki ugyancsak a pénzintézet régiós irodájának munkatársa. Elmondta: az IIB jellemzően 10-20 millió eurós hiteleket nyújt, de ez nem kőbe vésett szabály, van példa kétmilliós és 50 millió eurós ügyletre is. A hitelek árazása az adott piachoz igazodik, vagyis a forrásköltségen felül ugyanúgy beárazzák a kockázatokat és valamennyi nyereséget, mint bármely bank.
Személyre szabottan hiteleznek
Hiteleznek közetlenül vagy kereskedelmi, illetve állami fejlesztési banki partneren keresztül refinanszírozott hitel formájában, egyedül vagy akár csoportban, szindikált hitelt nyújtva. Bár jellemzően 3-10 év közötti futamidejű hiteleket nyújtanak, de van példa ennél hosszabbra is, a leghosszabb futamidejű hitelük jelenleg egy 14 éves konstrukció, és most van döntési előkésztési fázisban egy hasonló futamidejű kölcsön. A kockázatokat, a hiteligénylőt lényegében ugyanúgy mérik fel és minősítik, mint bármely bank. Ügyfél lehet magán- vagy állami cég, de akár önkormányzat is. Az IIB egyedi, személyre szabott hiteleket nyújt, nincsenek sztenderdizált termékeik – tette hozzá.
Ami a kkv-szektort illeti, a vállalkozások mérete miatt itt nem is annyira konkrét projekteket, mint inkább programokat finanszíroznak, ennek megfelelően inkább az állami fejlesztési bankok a partnereik ezekben az ügyletekben, illetve kereskedelmi bankok számára biztosítanak hitelkeretet a vállalkozások hitelezéséhez. Vértes Balázs szerint bár ez a terület kiemelt jelentőségű az IIB-nél, ugyanakkor ő egyelőre nem nagyon lát igényt Magyarországon a pénzintézet forrásaira. Ennek oka, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, illetve az azt jövő évtől felváltó piaci hitelprogram, valamint a lényegében szintén hitelként működő visszatérítendő uniós források lényegében mind hasonló célokat szolgálnak és elegendő támogatott forrást biztosítanak a szektor számára.
Ez már nem az a bank
Magyarország 1970-ben az egyik alapító tagja volt az IIB-nek, amelyet a KGST (a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete) tagországai elsősorban azért hoztak létre, hogy olyan beruházások finanszírozásában vegyen részt, amelyekhez konvertibilis valutára van szükség, illetve támogassa ezen országok külkereskedelmét. A fejlesztési bank Magyarországon elsősorban energetikai beruházásokat finanszírozott, összesen mintegy 400 millió ecu (az euró bevetése előtt használt közös európai elszámoló egység – a szerk.) értékben – ismertette Hornung Ágnes, az NGM pénzügyekét felelős államtitkára. Az IIB az 1980-as években veszített jelentőségéből, az 1990-es években pedig lényegében inaktívvá vált, működése lényegében a tulajdonában lévő irodaterületek kezelésére szűkült, ezért Magyarország 2000-ben felmondta tagságát.
Az IIB irányítását a 2010-es évek elején új menedzsment vette át, amely újraaktiválta a hitleintézetet. A bank 2014-ben új alapító okiratot kapott és újrakötötték a kormányközi megállapodásokat, ekkor csatlakozott Magyarország ismét a szervezethez. Az IIB-nek jelenleg kielnc tagja van: a legnagyobb részvényes Oroszország, de részesedése nem éri el a 48 százalékot, míg öt európai uniós tagországnak (Magyarország mellett Bulgária, Szlovákia, Csehország és Románia) együttesen közel 49 százaléka van, a fennmaradó részvényeken pedig Kuba, Vietnám és Mongólia osztozik. (Magyarországnak 12,8 százalékos részesedése van, amellyel a harmadik legnagyobb részvényes Oroszország és Bulgária után.) Az IIB székhelye Moszkvában van, de a hitelintézet multilaterális alapokon múködik, partnerei között van például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bak (EIB) is, ez már nem az a KGST bank, ami a ’70-es években volt – hívta fel a figyelmet Hornung Ágnes.
Az NGM államtitkára elmondta: a magyar kormány elsősorban az export finanszírozásában, importoldali bankgarancia nyújtásában számít az IIB-re. Ebben szerepet kap az állami Eximbank, amelynek vezérigazgatója, Urbán Zoltán úgy fogalmazott: az Eximbanknak, mint állami hitelintézetnek az a feladata, hogy azt a befektetést, amely a Magyarország részéről nyújtott tőkebefizetést jelenti, minél jobban tudja kamatoztatni profitábilis beruházások formájában. A cél, hogy az IIB eszközoldalából is legalább olyan arányban részesüljön Magyarország, mint amekkora a tulajdonrésze a pénzintézetben, vagyis a kihelyezett hitelek ilyen arányban a magyar vállalkozások külföldi tevékenységét, piacszerzését segítség – mondta.
