A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum közös szervezésében megvalósult Tengerre magyar! – Magyar tengerészet 1867-1945 című kiállítás új kutatásokat, képeket, tárgyi emlékeket és családbarát tartalmakat is felvonultat azzal a céllal, hogy első alkalommal adjon átfogó betekintést a magyar kereskedelmi és haditengerészet évszázadaiba.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Fiumébe – az egykor a legforgalmasabb magyar tengeri kikötővárosba – érve különös érzés fogja el a magyarokat, hiszen a város emblematikus épületeit magyarok tervezték és sok magyar tengerész szolgált a városban.

„Fiumében magyar történelem van, Fiumében magyar áldozatok vannak, Fiumében a magyar kéz erejének nyomai láthatók és Fiumének ezért van olyan hangulata, melyet senki nem keverhet össze más tengerparti várossal” – fogalmazott.

Emlékeztetett: a római alapítású Fiume Mária Terézia uralkodása alatt került a magyarokhoz, a város 1870 és 1914 között prosperált a leginkább, ekkoriban Európa leggyorsabban fejlődő és egyik legnagyobb kikötőjének számított, ahol békésen éltek egymást mellett a magyarok, az olaszok, a horvátok és az osztrákok.

Bernert Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója kiemelte: a Természettudományi Múzeumban nagy hagyományuk van azoknak a kiállításoknak, melyek együttműködésekből születnek, ez a tárlat is több társadalmi szervezet és múzeum szakembereinek közös munkájával valósult meg.

A Természettudományi Múzeum tárgyi gyűjteménye és tudásbázisa szinte minden témához tud kapcsolódni – mondta a főigazgató, majd hozzátette: „hamar megtaláltuk azokat a tárgyakat, melyek kötik a múzeum gyűjteményét a magyar tengerészet történetéhez”.

Bernert Zsolt felhívta a figyelmet, hogy az Adria-kutatás egyik első expedíciójában magyar gyűjtők is részt vettek, és a háborúk és történelmi balszerencsék ellenére sok tárgyi emlék megmaradt a felfedezőútról, melyek egy részét most láthatja először a nagyközönség.

Az időszaki kiállításon – melynek kurátora Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója – többek között megtekinthető az első világháború előtti magyar Adria-kutató expedíció tudományos anyaga és olyan élőlények, amelyeket a magyar tengerbiológusok tanulmányoztak 1913-ban és 1914-ben.

A tablókon képet kaphatnak az érdeklődők a magyar állami beruházás keretében megvalósult fiumei kikötőről, ami egy időben Európa 10. legforgalmasabb tengeri kijárata volt.

A tárlat érdekessége, hogy felvillantja a középkori Magyar Királyság időszakának adriai vonatkozásait, köztük a II. András király által vezetett ötödik keresztes hadjáratot, ami a mai Split kikötőjéből indult útjára.

A magyar tengerészet dualizmuskori legsikeresebb korszaka után a Horthy-korszakban eredményesen kiépített Duna-tengerhajózást ismerheti meg a nagyközönség, a közel-keleti kapcsolatok fejlesztéseit vagy a magyar tengerészet sorsát a második világháborúban. A kiállítást azzal zárul, hogy 2004-ben Magyarország eladta az utolsó nagy tengeri kereskedelmi hajóját is, ezzel pedig eltűnt a magyar trikolór a nagy tengeri hajókról.

A magyar tengerészet történetei mellett egy hajót megidéző installáció révén a gyermekes családokhoz is közelebb kívánják vinni az egykori magyar tengerhajózást. A gyerekek egy képernyő előtt azt is kipróbálhatják, hogy vajon milyen lehetett áttörni az 1917-es otrantói tengeri zárat. A kiállítás június 21-ig látogatható, ezt követően pedig több vidéki helyszínen is bemutatkozik.

(Forrás: MTI)