Az építőipari termelés júniusi csökkenésének mértéke részben a 2021-es magas bázissal magyarázható, ezzel együtt az építőipar húzóágazat marad az idén, éves növekedése elérheti a 7 százalékot az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Júniusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 4,8, az egyéb építményeké 11,7 százalékkal csökkent – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző havihoz mérve 5,2 százalékkal alacsonyabb volt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 6,3, az egyéb építmények építésében 15,9 százalékkal csökkent a termelés. A speciális szaképítés termelése 4,3 százalékkal esett vissza.
Az első félévben az építőipari termelés 7,0 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakáét.
A megkötött új szerződések volumene a tavaly júniusi bázisnál 27,8 százalékkal kisebb volt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 37,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 11,1 százalékkal esett vissza. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 1,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 10,9 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 10,4 százalékkal nőtt.
A KSH jelentése szerint a második negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – az előző év azonos időszakához viszonyítva 25,0 százalékkal, az előző negyedévhez képest 7,6 százalékkal nőttek. Éves összevetésben az épületek építésében és a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben hasonló mértékben, 27,7 és 27,2, az egyéb építmények építése terén pedig 19,0 százalékkal nőttek az árak.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint 2022-ben húzóágazat marad az építőipar, termelési értéke éves szinten körülbelül 5500 milliárd forint lesz.
A szakember a júniusban éves szinten mért 8,1 százalékos csökkenés az előző évi nagyon magas bázissal magyarázható.
A szakszövetség elnöke szerint míg 2022 első fél évében az ágazat termelése meghaladta a 2021-es értékeket, a második fél évtől már gyengülés várható, részben a lakásépítési kapkodások, részben az állami beruházások csökkenése miatt.
Az előbbit a kormány a kedvezményes lakásáfa kitolásával csillapította: a 2024-ig megszerzett engedélyekkel 2026-ig 5 százalékos áfával lehet értékesíteni az új lakásokat. Az állami beruházások csökkenését lakásépítésekkel és a magánberuházokkal lehetne ellensúlyozni, ez azonban kormányzati ösztönzést igényel – mondta Koji László.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárja szerint a júniusi építőipari adat negatív meglepetés: az előző havi kedvező adatok után az ágazat teljesítménye mind havi, mind éves alapon csökkent, az éves alapú 8,1 százalékos visszaesésben szerepet játszott a magas bázisidőszaki adat is.
Júniusban az ágazat termelését még inkább a kínálati oldal problémái határozták meg. A drasztikus építőanyaghiány és áremelkedés korábban is jellemző volt, ezt az orosz-ukrán háború tovább fokozta, az építőipar termelői árai 25 százalékkal nőttek egy év alatt – jegyezte meg. Szerinte a továbbra is magas építőipari rendelésállomány alakulása is azt jelzi, hogy hosszabb távon a kereslet is mérséklődhet, többek között az állami beruházások visszafogása és az építőipar árainak emelkedése miatt.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője közölte: várakozásuk szerint az idén csaknem 7 százalékos lehet az iparág bővülése. A folyamatban lévő lakossági építkezési és felújítási megrendeléstömeg még elegendő volument biztosít, ezt támogathatja a háztartások energetikai (napelem, hőszivattyú, hőszigetelés) beruházásai is – tette hozzá.
Ugyanakkor jelezte, a második negyedévben érezhetően megtört az építőipar növekedési trendje, az átlagos éves növekedés 0,8 százalékra lassult az első negyedévi 18 százalék után, míg negyedéves alapon 5,5 százalékkal csökkent. Az építőipar alapvető problémája továbbra is az anyagellátás kiszámíthatatlansága, az akut munkaerőhiány, kapacitáshiány és az áremelkedés – közölte.
Vida Tamás, a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: a friss adatok szerint megtorpanás látható az ágazatban. Legutóbb 2021 áprilisában volt negatív tartományban az éves összevetésben mért termelés. Az idei első fél évben ugyanakkor még pozitív tartományban van a szektor, a termelés volumene 7 százalékkal haladta meg a 2021 első hat hónapjában feljegyzett szintet.
Az ágazat jövőbeni teljesítményére alapvetően meghatározó rendelésállomány június végén 1,2 százalékkal az egy évvel korábbi szint felett volt. Azonban az év korábbi hónapjaiban ez a mutató is magasabban volt, ami visszafogottabb növekedést jelez – írta.
A nyersanyag- és alapanyag-drágulás, a béremelkedés mellett a bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzet, az Ukrajnában zajló háború negatív hatása is kedvezőtlenül befolyásolja az építőipar helyzetét – tette hozzá a vezérigazgató.
(Forrás: MTI)
