A leltárfelelősség a hatályos bírói gyakorlat szerint nem a megőrzési felelősség speciális esete, hanem önálló felelősségi alakzat.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 182-188. § rendelkezik a leltárfelelősséggel összefüggő egyes kérdésekről.
Leltárhiány, leltárfelelősség
A leltárfelelősséget az Mt. a munkavállaló megőrzési felelősségének rendelkezései után tárgyalja. Megjegyzendő azonban, hogy a leltárfelelősség a hatályos bírói gyakorlat szerint nem a megőrzési felelősség speciális esete, hanem önálló felelősségi alakzat.
A leltárhiányhoz kapcsolódó felelősség több együttes feltétel fennállása esetén érvényesíthető. Amennyiben bármely törvényes feltétel hiányzik, úgy leltárhiány megtérítésére a munkavállalót kötelezni nem lehet.
- Elsődleges feltétel a leltárfelelősség megállapítása során az erre irányuló megállapodás megkötése a Munkáltató és Munkavállaló/Munkavállalók között, illetve annak követelménye, hogy az érintett Munkavállaló/Munkavállalók legalább a leltári időszak felében az adott munkahelyen dolgozzon/ dolgozzanak.
- Ezen túlmenően a leltári készlet – lehetőség szerint írásba foglalt jegyzőkönyv alapján – átadás-átvétele szükséges.
- Amennyiben leltárhiány merül fel, úgy azt a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján kell megállapítani.
Előfordulhat, hogy magát a leltári készletet olyan munkavállaló is kezeli, aki leltárhiányért nem felelős, ehhez azonban szükséges a leltárhiányért felelős munkavállaló írásbeli hozzájárulása.
A leltárhiány fogalmát az Mt. 183. § (1) bek. rendezi, ennek értelmében leltárhiánynak minősül az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (továbbiakban: leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiány. Az Mt. 185. § (1) bek. alapján a munkáltató jogosult megállapítani azon anyagok, áruk körét, melyek után forgalmazási veszteség számolható el, továbbá szintén a munkáltató jogosult a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét is meghatározni.
A leltáridőszakot a törvény a gyakorlattal összhangban két egymást követő leltározás közötti időtartamként határozza meg.
Kártérítés
A leltárhiánnyal összefüggésben felmerülő kártérítés mértékében különbséget tesz a törvény aszerint, hogy a leltárkészletet a munkavállaló egyedül kezeli, avagy csoportos leltárfelelősségi megállapodás van érvényben.
- Az Mt. 186. § (1) bek. szerint a leltárkészletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló – amennyiben a leltárfelelősségi megállapodás másként nem rendelkezik – a leltárhiány teljes összegéért felel. A kártérítés mértéke a munkavállaló legfeljebb hat havi távolléti díjának megfelelő összeg, amennyiben a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.
- Az Mt. 186. § (3) bek. alapján csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hat havi együttes összegét.
A csoportos leltárfelelősségi megállapodás megkötése során lehetőség van a felelősség munkavállalók közötti megosztására, ennek hiányában a munkavállalók a leltárhiányért távolléti díjuk arányában felelnek.
A leltárhiánnyal kapcsolatos igényét a munkáltató a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti.