Idén szeptemberben a hazai építőipar termelése 23,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az első kilenc hónapban összességében 27 százalékkal nőtt éves összevetésben. A képzett munkaerő hiánya egyre komolyabb problémákat okoz a szektorban, és a más ágazatokhoz képest is szignifikánsabban növekvő bérek miatt csökkenti a jövedelmezőséget.

Szeptemberben mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 22,9, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal – közölte a KSH. Az épületek építésének növekedése szeptemberben is elsősorban ipari épületek, kisebb mértékben sportlétesítmények, oktatási és lakóépületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővült. Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 46,8, az egyéb építményeké 19,1, a speciális szaképítésé 14,3 százalékkal nőtt.

A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 130 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 46,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 211,7 százalékkal. Az épületek közül elsősorban ipari épületekre, kisebb mértékben lakó- és szállóépületekre kötöttek új szerződéseket. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés közlekedésfejlesztésre, illetve közműépítésekre kötött szerződéseknek az eredménye.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene 119,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 33,6, az egyéb építményeké 177,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt.

Az idei harmadik negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 9,3, az egyéb építmények építése vonatkozásában 3,1, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 5,8 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Míg az első kilenc hónapban összességében az árak 4,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához mérten.

Az építőipari idei komoly bővülése nagyrészt az alacsony 2016-os bázisnak köszönhető, illetve az állami és uniós beruházások magas szintjének, így egyelőre a folyamatosság és a fenntarthatóság kapcsán komoly kérdőjelek látni – írja elemzésében az Euler Hermes. A képzett munkaerő hiánya egyre komolyabb problémákat okoz a szektorban, és a más ágazatokhoz képest is szignifikánsabban növekvő bérek miatt csökkenti a jövedelmezőséget. Az építőanyag-kapacitásokat a legtöbb esetben már akár 16-18 hónappal az építkezés megkezdése előtt le kell kötni jelenleg annak érdekében, hogy időben kezdődhessen az adott építkezés.

A családi otthonteremtési kedvezményre jelentkezők száma elérte az 50 ezret, az igényelt támogatási összeg pedig meghaladta a 126 milliárd forintot, ami szintén komoly hatással volt a teljes szektorra. A piac szerkezete oligopolisztikus, 5-10 nagyvállalattal, akik jellemzően részt tudnak venni a közbeszerzéseken, a kisebb piaci szereplők pedig jellemzően alvállalkozók.

Az ágazatban tapasztalható fizetési fegyelem idén jelentősen javult. A javuló trend ellenére azonban a késedelmes fizetések aránya a szektorban még mindig számottevő; jelenleg 30 százalék körül mozog, de ezeknek nagyságrendileg 90 százalékát általában végül kiegyenlítik az adósok. Az építőiparban tevékenykedő cégek elemzését nehezíti, hogy az utolsó rendelkezésre álló auditált pénzügyi adatok a 2016-os év negatív trendjét tükrözik, a 2017-es évközi pénzügyi adatok elérhetősége pedig korlátozott. A szektor megítélésében továbbra is nehezítő tényező az újonnan alapított cégek jelentős száma, valamint a cégcsoportok transzparenciája, és a projekt cégek megítélése – mondja Bujdosó Tünde, az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatója.