A Nemzetgazdasági Minisztérium első alkalommal tartotta meg a Kreatívipari Fórumot, amelyen tizenkét, hazai tulajdonú kreatívipari vállalkozás képviseltette magát.
A Magyar Divat & Design Ügynökséggel együttműködésben szervezett találkozó célja a szakmai párbeszéd elindítása és a kreatívipar – mint a gazdasági növekedést maghatározó ágazat – fejlesztésével kapcsolatos stratégiai irányok megvitatása volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a gazdasági szereplők bevonásával 2024-ben az újraiparosítás komplex fogalmára és a változó gazdasági környezet kihívásaira épülő versenyképességi stratégia kiemelt ágazatai között foglalkozik a kreatíviparral.
A szektor jelentőségét jól mutatja, hogy növekedési üteme Magyarországon a második legnagyobb az iparágak között, ráadásul több mint 100.000 főt foglalkoztatnak az ide tartozó területeken.
A Kreatívipari Fórumon Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Jakab Zsófia, a Nemzetgazdasági Minisztérium kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztosa, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója fogadta a résztvevőket. A Fórumra a versenyképességi stratégiában kiemelt öt kreatívipari alágazat hazai tulajdonban lévő, kimagaslóan teljesítő vállalkozásai kaptak meghívást. A vállalkozások vezetői a divat- és textilipar, a bútorgyártás és lakberendezés, a szépség és kozmetikai ipar, a játékipar, valamint a filmipar területéről érkeztek.
Az iparági találkozó lehetőséget biztosított a szakmai párbeszéd elindítására, a kapcsolódó ágazatok szereplői kifejthették véleményüket és megfogalmazhatták javaslataikat a szakterület legfontosabb kérdéseiben. A jelenlévők közösen áttekintették a versenyképességi stratégia kapcsolódó részeit, majd megvitatták a kreatívipar előtt álló legfontosabb kihívásokat, kérdéseket és a lehetséges megoldási javaslatokat.
Nagy Márton a fórumon hangsúlyozta: a kormány célja, hogy hazánk gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az uniós átlag 90 százalékát, ebben az olyan dinamikusan bővülő és fejlődő ágazatok, mint a kreatívipar, kulcsszerepet játszanak. Hozzátette, a kreatívipar a jövő ágazata, a gazdasági növekedés egyik motorja lehet.
Az ide tartozó területek bruttó hozzáadott értéke 2010 és 2022 között megduplázódott, hozzávetőlegesen a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2-3 százalékát teszi ki, amellyel a második legnagyobb az iparágak között.
A kreatíviparban magas számban találhatóak hazai tulajdonú vállalkozások, és az exportarány is jelentős, egyes alágazatokban 80 százalék fölötti. Az iparágban megvan a jelentős növekedési potenciál, amelyet beágyazottsága tovább erősít. A kreatív ágazatok számos egyéb ágazattal vannak gazdasági összeköttetésben, így a teljes gazdaság innovációjához hozzájárulhatnak.
A kreatívipar fókuszterületein a versenyképesség növelését az ágazat szereplőinek aktív együttműködésével kell megvalósítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek érdekében elkötelezett a rendszeres szakmai párbeszéd fenntartása mellett, melyet a kreatíviparért felelős miniszteri biztos együttműködésével ösztönöz a jövőben.
A kreatívipar területén kimagaslóan teljesítő, jelentős export potenciállal rendelkező, hazai tulajdonban lévő vállalkozások, amelyek részt vettek a Kreatívipari Fórumon:
- Árkossy Bútor Kft.
- Caola Zrt.
- Helia-D Kft.
- Kallos Cosmetics Kft.
- Nanushka International Zrt.
- Naturtex Kft.
- Neocore Games cégcsoport
- Pi-er Technical Kft.
- Prop Club Kft.
- Roland Divatház Zrt.
- Rotte Group Kft.
- Szinga Sport Kft.
(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, fotó: Papp Szabolcs)