A stabilitásorientált monetáris politikai megközelítéssel összhangban a monetáris tanács a kamatcsökkentések átmeneti szüneteltetése mellett döntött keddi ülésén, de a következő időszakban tér nyílhat a kamatkondíciók további, óvatos mérséklésére – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a keddi kamatköntést követő sajtótájékoztatón.

Virág Barnabás felidézte: júliusban az infláció ismét 4 százalék fölé emelkedett, miközben a maginfáció is nőtt. A növekedés mögött döntően az élelmiszerek drágulása áll.

A hosszabb távú inflációs kép ugyanakkor nem változott, az MNB várakozása szerint az infláció a következő hónapokban visszatér a toleranciasávba, az alapvető folyamatokban a dezinflációs trend 2025 első negyedévétől folytatódik – jelezte.

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat, az alapkamat 6,75 százalék maradt. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem: alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,75 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,75 százalék.

Az MNB honlapján közzétett indoklás a változékony pénzügyi piaci folyamatokkal, a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódásával és az inflációs kilátásokat övező kockázatokkal magyarázta a döntést.

A magyar gazdaság lendülete mérséklődik, a növekedést elsősorban ipar hozzáadott értékének csökkenése fékezi, bár sem a kiskereskedelmi forgalom emelkedése, sem az erőteljes reálbér-növekedés nem állt meg – közölték, hozzátéve: a továbbiakban a GDP bővülését a háztartások fogyasztása élénkítheti, de az állami beruházások mérséklődése és a vállalati beruházások elhúzódása ezzel ellentétesen hat. Az új ipari kapacitások hatásaként nagyobb kivitellel jövőre lehet majd számolni.

A közlemény szerint a nemzetközi körülmények alakulása sem kedvez a magyar gazdaságnak, ugyanis az EU gazdasági teljesítménye továbbra is visszafogott, ami nem kedvez a magyar kivitelnek. A kontinens jövőjére nézve kedvezőtlen fejleményként értékelték az ukrajnai háborút és geopolitikai feszültségeket, ezek ugyanis komoly kockázatot jelentenek az ipar termelésére. Az Egyesült Államok munkaerőpiaci adatai is a konjunktúra lassulására utalnak, a világgazdasági kereslet lassulása ugyanakkor mérsékli az inflációs várakozásokat – tették hozzá.

A monetáris tanács kiemelte, hogy Magyarországon az inflációs várakozások további mérséklése és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása továbbra is kulcsfontosságú az árstabilitás és a fenntartható gazdaság növekedési érdekében. A magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós aktívuma, a kormány hiánycsökkentő intézkedései és a körültekintő monetáris politika egyaránt hozzájárulnak az országkockázati megítélés javulásához, de a nemzetközi szintű kockázatok továbbra is megkövetelik az óvatosságot. A kamatkondíciók óvatos mérséklésére a meghatározó jegybankok kamatpolitikájától, az inflációs kilátásoktól és a kockázati megítélés alakulásától függően nyílhat tér a továbbiakban – olvasható az MNB honlapján.

Virág Barnabás kifejtette: az idei második negyedévben megtorpant a gazdasági kilábalás. Ennek oka, hogy a külső kereslet, különösen az európai piacokon elhúzódóan visszafogott, amellett a fogyasztói és a beruházói bizalom is lassan áll helyre, ezzel összhangban a belföldi kereslet is mérsékeltebb volt az előzetes várakozásoknál.

Kitért arra, hogy a folyó fizetési mérleg jelentősen javult az idei első fél évben, a költségvetés egyenlege többletet mutatott júliusban, ennek alapján az MNB szerint javult a 4,5 százalékos idei hiánycél elérhetősége.

Stabilitásra, biztonságra és bizalomra van szüksége a magyar gazdaságnak, mind a reálgazdasági, mind az inflációs folyamatokat figyelembe véve – fogalmazott az MNB alelnöke.

A változékony pénzpiaci folyamatok, a geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé – hangsúlyozta.

Virág Barnabás szerint az inflációs várakozások további mérséklése és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása továbbra is kulcsfontosságú az árstabilitás újbóli elérése és a gazdaság fenntartható növekedési pályájának helyreállítása érdekében.

A monetáris tanács a következő időszakban hangsúlyosan figyel majd az augusztusi inflációs adatra, a meghatározó nagy jegybankok szeptemberi kamatdöntéseire, Magyarország kockázati megítélésének alakulására, valamint a lakossági és vállalati bizalom alakulására – közölte az MNB alelnöke.

(Forrás: MTI)