Ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen, és 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség.

A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a Kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.

Mindezek érdekében a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik: (I) jövedelmek vásárlóerejének növelése; (II) megfizethető lakhatás biztosítása; valamint (III) a Demján Sándor Program, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv e három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.

  1. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja:
  2. hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel,
  3. Munkáshitel Program elindítása,
  4. a gyermekek után járó csaldi adókedvezmény megduplázása (két lépésben).
  5. Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:
  6. a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,
  7. a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata,
  8. a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára.

A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervez:

  1. fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása,
  2. Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása,
  3. a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása,
  4. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása,
  5. a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása,
  6. az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig,
  7. 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral.

III. A kormány meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:

  1. jelentős mértékű tőkefinanszírozási program,
  2. „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”,
  3. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében,
  4. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra,
  5. Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása,
  6. az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése,
  7. a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása,
  8. a KKV-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése összességében hozzájárul 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés eléréséhez. Így ahhoz is, hogy a magyar GDP bővülése az Unió átlagos növekedését meghaladva az élmezőnyébe tartozzon, ezáltal tovább folytatva hazánk felzárkózását az Európai Unióhoz.

(Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium)