Az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára az Európai Bizottság nemrég közzétett új körforgásos gazdasági cselekvési terve kapcsán beszélt a magyar intézkedésekről.

„Minden értéket meg kell mentenünk annak érdekében, hogy a meglévő természeti, környezeti javakat megőrizzük, ezzel biztosítva utódaink számára is a lehetőségét, hogy ők is használhassák majd őket. A rendelkezésünkre álló különböző értékek ugyanis nem kifogyhatatlan erőforrások, azokkal meghatározott rendben, mértéktartó gazdasági igénybevétel mellett kell bánnunk” – hangsúlyozta Boros Anita.

A lineáris gazdasági modellről a következő években minden nagyobb gazdaságnak érdemes lesz átállnia a körforgásos modellre. Az ebben rejlő gazdasági potenciált felismerve hazánk is számos olyan intézkedést hozott az elmúlt hónapokban, amelyek a gazdaság újbóli növekvő pályára állítása mellett éppen azt célozzák, hogy a legérintettebb ágazatokban segítsünk olyan technológiai megoldásokat találni, amelyek a termékek „halhatatlanságát” biztosítják. A legjobb termék ugyanis a körforgásos gazdaság számára az, amely a legtöbbször újrafeldolgozható, újrahasznosítható, és így a lehető leghosszabb ideig a körforgásban marad. Ennek természetesen egy piactisztulás is a feltétele: óhatatlanul szükség lesz olyan termékek forgalomba kerülésének a korlátozására, amelyek nagymértékben károsítják a környezetet. Ha nem újrahasznosíthatóak, és van helyettük más, akkor a fenntarthatóbb, környezetkímélőbb terméket kell választanunk. Valójában tehát ez a gazdasági modell egy új, regeneratív növekedési modellnek tekinthető, amelynek a középpontjában egy fenntartható termékpolitika áll.

Boros Anita kiemelte, hogy a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében számos olyan célt megfogalmazott, amely a körforgásos gazdaságra történő átállást támogatja. Az akciótervben nevesített különböző ágazati kérdéseket is komplexitásukban kell vizsgálni: a körforgásos gazdaságra történő áttérés egyik feltétele ugyanis a termék megtervezésétől egészen az újrafelhasználásig, újrahasznosításig tartó láncolat minden szereplőjének az együttműködése, az államnak pedig éppen az a feladata, hogy a megfelelően kimunkált szabályokat betartassa. – Ennek érdekében létrejön a hulladékgazdálkodási hatóság, amelynek minőségbiztosítási, piacfelügyeleti hatásköröket is szánunk, és amely koordinálni fogja az illegális hulladék felszámolását, az ilyen magatartás szankcionálását –fogalmazott. Mint mondta, jelenleg a teljes körforgás csak a világgazdaság 9 százaléka esetében valósul meg, így még sok lehetőségünk van a hazai innovációk, kkv-potenciálunk, a digitális technológiánk integrálásával ennek a folyamatnak akár az élmezőnyébe kerülni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság néhány hete közzétett új körforgásos gazdasági cselekvési tervére reagálva hamarosan a kormány is megfogalmazza saját álláspontját. Boros Anita elmondta, hogy már dolgoznak a termék értéklánc új felügyeleti rendszerén. A cél az, hogy a termékek teljes életciklusát végigkísérje egy olyan gondosság, amely a termékre minden esetben értékként tekint. „Ez azért nagyon fontos, mert az új metodikától nemcsak technológiai és ahhoz kapcsolódó gazdasági fejlődést várunk, hanem új munkahelyekre, a másodlagos nyersanyagok piaci folyamatainak a fejlődésére, a gazdasági szempontból is fenntartható új üzleti modellek kialakulására, új termékek piacának a létrejöttére számítunk” – fogalmazott. Az új termékek (pl. megújuló anyagokból készülő használati cikkek, építőipari alapanyagok, játékok, műszaki termékek) gazdasági szinten jelentkező hozzáadottérték-növekedést generálnak, és természetesen csökkentik annak a hulladéknak a mennyiségét, amelyet már semmire sem lehet hasznosítani. Az államtitkár szerint olyan megoldási módozatokat kell kimunkálni, hogy ez a szegmens legyen a legkisebb, hiszen a cél az, hogy hosszabb távon egyáltalán ne legyenek hulladéklerakók.

Az Európai Bizottság új körforgásos gazdasági cselekvési tervében olyan kérdéseket elemez, amelyre a készülő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégia is ki fog térni. – Nem titkolt célunk bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek forgalomba hozatalának megtiltása mellett a termékért való felelősség fokozása is annak érdekében, hogy eleve olyan termékek megtervezését, kifejlesztését támogassuk, amelynek a teljes életciklusa alatt fennmarad a gyártónak a termék teljesítményéért fennálló felelőssége. Fontos elem a termék nyomon követése az életciklusa végéig, amelynek az egyes termékek visszaváltási rendszere kapcsán is jelentősége lesz, hiszen csak a jogszerűen a körforgásba bekerülő termékek ösztönzése várható el az államtól.

„Természetesen azt is vizsgáljuk, hogy melyek azok a termékcsoportok, amelyeknek a legnagyobb a körforgási potenciáljuk és a legkedvezőbbek a hazai újrahasznosíthatósági, újrafeldolgozási piaci lehetőségeik” – hangsúlyozta Boros Anita. A hosszú távú célunk itt is a hézagmentesség, vagyis annak biztosítása, hogy minden terméktípus esetében legyen lehetőség az elhasznált vagy feleslegessé vált termék gyűjtőponti leadására, legyenek technológiai feltételek az újrahasznosításra, újrafeldolgozásra, és végezetül az új terméknek legyen piaca.

(Forrás: ITM Kommunikáció)