Az unió statisztikai hivatala szerdai jelentésében áttekintett néhány energiával, közlekedéssel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos adatsort, amelynek alapján a klímaváltozás elleni küzdelemben elért tagállami eredmények is rangsorolhatók.
2012-ben az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása az Európai Unió egészében 17,9 százalékkal volt az 1990-es szint alatt, ami azt jelenti, hogy a 2020-ra kitűzött 20 százalékos redukció elérése nem forog veszélyben. A három balti államban és Romániában több mint 50 százalékkal csökkent az emisszió, majd Bulgária, Szlovákia és (36,3 százalékos csökkenéssel) Magyarország következik. (A csökkenés jó néhány országban döntően nem a zöld technológiák térnyerésének, hanem az iparszerkezet gyökeres átalakulásának tudható be.) Több tagállamban ugyanakkor nőtt a kibocsátás 1990 és 2012 között: Máltán a legnagyobb mértékben (56,9 százalék), de Cipruson is közel 50 százalékos volt a növekedés.
2012-ben az ÜHG-kibocsátás 4683 millió tonna széndioxid-egyenérték volt, a legnagyobb kibocsátók: Németország (965 millió tonna), az Egyesült Királyság (615 millió tonna), Franciaország (507 millió tonna), Olaszország (471 millió tonna), Lengyelország (401 millió tonna) és Spanyolország (354 millió tonna). A 2012-es magyar adat 62,48 millió tonna, nagyjából akkora, mint Írország (60,29), Finnország (62,88) és Svédország (59,80) mutatója.
Vasúti szállítás
A vasúti (személy-, illetve teher-) szállítás súlyának növelése az Európai Unió klímastratégiájának egyik fontos célkitűzése.
A vasúton megtett utaskilométerek aránya 2003 és 2013 között a tagállamok többségében nőtt, a legnagyobb mértékben (9,5 százalékról 12,7 százalékra, azaz 3,2 százalékponttal) Ausztriában, illetve (3 százalékponttal) az Egyesült Királyságban. A legnagyobb csökkenés Romániában (7 százalékpont) és Magyarországon volt: idehaza 2003-ban az utaskilométerek 13,4 százalékát tettük meg vonattal, 2013-ban viszont már „csak” 10,2 százalékát. Az idézőjel indokolt: a 10,2 százalékos magyar mutatónál (amely megegyezik Dániáéval) csak az osztrák és a holland (10,5 százalék) nagyobb.
Az unió egészében az utaskilométereknek 2003-ban a 6,7, 2013-ban pedig 7,6 százalékát tették meg vonattal. A vasúti teherszállítás súlya ennél mindkét évben nagyobb volt, a változás előjele azonban fordított: 2003-ban az összes kilométertonna 18,3, 2013-ban pedig 17,8 százaléka „esett” a sínekre.
A vasúti teherszállítás aránya Ausztriában nőtt a legnagyobb mértékben (28,7-ről 42,1 százalékra) 2003 és 2013 között, de 2013-ban még így is Lettország vezetett 60,4 százalékkal. A vasúti szállítás súlya Magyarországon 2003-ban 27,9 százalék volt, 2013-ra az arány 20,5 százalékra csökkent – nagyjából ugyanarra a szintre, ahol Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában és Csehországban is van.
Energiafogyasztás: 20 tagállam már elérte az Európa 2020-as célt
2005 és 2013 között Észtország és Lengyelország kivételével valamennyi uniós tagállamban csökkent az elsődlegesenergia-fogyasztás: a legnagyobb mértékben (27,9 százalékkal) Litvániában, majd Görögország, Málta és (17,3 százalékkal) Magyarország következik. Az unió elsődleges energiafogyasztása 2005-ban 1709,0 millió tonna olajegyenérték volt, 2013-ban pedig 1566,5 millió tonna. Az Európa 2020 célkitűzés uniós szinten 1483,0 millió tonna. A tagállamok mindegyikének megvan a saját célkitűzése is, ezt 20 uniós tagállam már 2013-ban elérte. Belgium, Bulgária, Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és az Egyesült Királyság elsődleges energiafogyasztása két éve még meghaladta a 2020-ra kitűzött célszintet.
Megújulók aránya: Svédországban a legnagyobb, Luxemburgban a legkisebb
A végső energiafogyasztásból a megújuló források (a legfrissebb, 2013-as adatok szerint) Svédországban képviselték a legnagyobb, 52,1 százalékos arányt. Lettország 37,1, Finnország 36,8 százalékkal került a dobogóra; a lista másik végén Hollandia (4,5 százalék), Málta (3,8 százalék) és Luxemburg (3,6 százalék) áll. Magyarországon ez az arány 2013-ban 9,8 százalék – 2004-ben még csak 4,4 százalék volt.
Az uniós „megújuló-ráta” 15 százalék, ez 6,7 százalékpontos javulás 2004-hez képest. Az Európa 2020 szerinti uniós célszint (természetesen) 20 százalék. A tagállamok közül Bulgária, Észtország, Litvánia és Svédország már teljesítette saját (rendre 16, 25, 23, illetve 49 százalékos) tervét, Magyarország azon országok közé tartozik, ahol akad még tennivaló: 2020-ra a megújulók arányának el kellene érnie a 14,65 százalékot.
