A földrajzi árujelzések európai uniós oltalmát a mezőgazdasági árukról a helyben, hagyományos módon előállított termékekre és kézműves alkotásokra is ki kellene terjeszteni: ezt kérték a képviselők kedden egy nem törvényerejű állásfoglalásban.
A lépés támogatná a helyi gazdaság fejlődését, fokozná a turizmust, hozzájárulna a fogyasztói bizalom növekedéséhez, és segítene megőrizni a helyi kulturális örökséget és a hagyományos technikai tudást – áll az Európai Parlament honlapján megjelent közleményben.
Uniós szinten csak konkrét földrajzi helyről származó, bizonyos tulajdonsággal rendelkező vagy adott eljárással készült mezőgazdasági termékekre vonatkozik a földrajzi árujelzések oltalma. Nem mezőgazdasági termékekre jelenleg nem vonatkozik EU-szintű oltalom, de ezekre a termékekre 15 tagállamban – köztük Magyarországon – nemzeti szabályzás van érvényben.
„A földrajzi árujelzések jelentette oltalom nem pusztán a fogyasztóknak hasznos, hanem a turizmus, a kultúra, a foglalkoztatás és a kereskedelem szempontjából is. Most az Európai Bizottságon a sor, hogy foglalkozzon az üggyel, és remélem, hogy hamarosan – akár már az ősszel várható belső piaci stratégia részeként – előáll egy javaslattal” – mondta a témáért felelős francia szocialista képviselő, Virginie Rozière.
Az állásfoglalást 608 szavazattal, 43 ellenszavazat és 43 tartózkodás mellett fogadták el.
A földrajzi árujelzések uniós oltalmának kiterjesztése
Az állásfoglalás felszólítja a bizottságot, hogy nyújtson be javaslattervezetet a mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseire vonatkozó, egységes európai oltalmi rendszer kiterjesztéséről a nem mezőgazdasági termékekre. Az oltalom így olyan termékekre is vonatkozna, mint például a bonyhádi zománcozott edény, a halasi csipke (képünkön) vagy a hollóházi porcelán. A termék és annak gyártási helye közötti összefüggés alapvetően fontos annak beazonosításához, hogy milyen egyedi szakértelem játszott közre a termék előállítása során, milyen minőségű a termék, melyek a jellemzői, és igazolható-e az eredete, hangsúlyozták a képviselők.
Gazdasági potenciál és a termék minőségének garanciája
A földrajzi árujelzések uniós szintű oltalma a kulturális örökség és a helyi szaktudás megőrzése révén számos gazdasági előnnyel járna mindenekelőtt a kis- és középvállalkozói szektor és az unió régiói számára. Ráadásul az ilyen védelem alatt álló termékeknek a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során is egyenrangú oltalmat garantálhatna az unió.
A földrajzi árujelzések megbízható információval szolgálnának a fogyasztók számára a gyártás helyéről és módjáról, és kiiktatnák a félrevezető márkanevek vagy termékleírások keltette zavart. Emellett segítenék a termékhamisítás, a jogtalanul használt földrajzieredet-megjelölés és egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépést.
Egységes európai nyilvántartási rendszer
A nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzésének nyilvántartásba vételét elsősorban termelők, termelői egyesületek és kereskedelmi kamarák kérelmezhessék, kéri a parlament. A termékek nyilvántartásba vétele legyen „a leghatékonyabb, legegyszerűbb leghasznosabb és legkönnyebben hozzáférhető”, fogalmaztak a képviselők, kiemelve, hogy a rendszernek minimális anyagi és adminisztrációs teherrel kell járnia a vállalkozások számára.
