A kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelezésének növekedése elősegíti a gazdaság kifehérítését – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése.
Az ÁSZ elemzői azt vizsgálták, hogy a kisvállalkozások hitelfelvétele miként járulhatott hozzá a gazdaság kifehérítéséhez, valamint a kisvállalkozások szürkegazdaságban végzett tevékenysége mennyiben lehet akadálya a hitelfelvétel dinamikus bővülésének.
A kkv-k által létrehozott bruttó hozzáadott érték a teljes vállalkozói kör átlagánál gyorsabban nőtt, így a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk a 2013-as 44,3 százalékról 2018-ra 45,7 százalékra emelkedett. A foglalkoztatásban viszont a 2013-as 68,4 százalékról 2018-ra 64,9 százalékra csökkent a kkv-k részaránya. A két arányszám ellentétes irányú változása ugyanakkor azt jelenti, hogy a kkv-k hatékonysága nőtt, csökkenteni tudták relatív termelékenységi elmaradásukat.
Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy a hatékonyságjavulás mögött jelentős kifehéredési hatás is húzódik. A kkv-szektoron belül a termelékenység növekedése és a beruházás volumenének dinamikája közötti fordított arányosság szintén jelentős kifehéredési hatásra utal.
Felhívják a figyelmet, hogy – a szürkegazdaság szempontjából két kockázatos nemzetgazdasági ágazat közül – míg a mezőgazdaságban a speciális hitelezési konstrukciók révén a kkv-k hitelfelvétele dinamizálódott, addig az építőiparban az önálló vállalkozók számának megemelkedése hátráltatta a szektor kifehéredését.
A termelékenység a legnagyobb mértékben a mikrovállalkozások körében nőtt, őket követték a kisvállalkozások, míg a középvállalkozások esetében az átlagoshoz képest nem nőtt gyorsabban a termelékenység. Ez a rangsor éppen ellentétes a beruházások volumennövekedésének dinamikájával. Ez ismét a kifehéredési hatások masszív jelenlétére utal. Mindez nem meglepő, hiszen nyilvánvaló, hogy nagyobb kifehéredési hatás ott jelentkezik, ahol korábban a szürkegazdaság terjedelme nagyobb volt.
Az ÁSZ elemzői a kisvállalkozások hitelezése és a kedvezményes adózási formák kapcsolatának elemzése során arra az összefüggésre is rávilágítottak, hogy a kkv-k túlnyomó részét alkotó mikrovállalkozások a KATA (a kisadózó vállalkozások tételes adója) szerint adóznak. Mivel pedig az adónövekedés a KATA és a KIVA, illetve a TAO között igen számottevő, emiatt a KATA alá tartozó vállalkozások ellenösztönzöttek abban, hogy vállalkozásuk méretét beruházások révén a KATÁ-ra való jogosultság szintje fölé növeljék.
(Forrás: MTI)
