Az előző hónaphoz viszonyítva januárban 0,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Az egy évvel korábbihoz képest a nyers adat szerint 2,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelemi forgalom – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az év első hónapjában az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben a decemberi 8,6 százalékosnál jóval mérsékeltebben 2,2 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene tavaly januárhoz viszonyítva.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,5 százalékkal csökkent, ami kisebb esés, mint az előző négy hónapban.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,5 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,3 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 2,2 százalékkal kisebb lett. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,2 százalékkal nőttek az eladások. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8,2 százalékkal csökkent a forgalom. Ezen belül az illatszereladások 3,5 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyászati termékek értékesítése viszont 12,3 százalékkal esett vissza.
A bútorok, műszakicikkek kereslete 12,6 százalékkal maradt el a tavaly januáritól az előző fél év tendenciáját folytatva. A könyvek, számítástechnikai és egyéb iparcikkek eladása 13,9 százalékkal, a textilfélék, ruházati termékek és lábbelik forgalma 20,7 százalékkal, a használtcikküzletekben 24,3 százalékkal zuhant vissza.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 35,5 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát – közölte a KSH.
Az idei évtől a kiskereskedelmi forgalomba beleszámított csekély súlyú, 0,6 százalékkal részesedő, nem élelmiszer-kiskereskedelembe tartozó piaci és egyéb, nem bolti kiskereskedelem volumene – nyers adat szerint – 14,3 százalékkal csökkent.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 25,5 százalékkal csökkentek.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 948 milliárd forint volt, hét hónap után először csökkent ezermilliárd forint alá, de csak 0,14 százalékkal, 1,3 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – közölte a KSH.
Az Európai Unióban a kiskereskedelmi forgalom januárban az előző havihoz képest 5,1 százalékkal csökkent, a 2020. januárihoz képest pedig 5,4 százalékkal. Decemberben még az előző havihoz képest 1,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az EU-ban és éves összehasonlításban is 0,9 százalékkal emelkedett.
Januárban az előző havihoz képest januárban Ausztriában csökkent a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom, 16,6 százalékkal. Írországban 15,7 százalékos, Szlovákiában 11,1 százalékos volt a havi csökkenés. A legnagyobb havi növekedést Svédországban jegyezték fel, 3,5 százalékost. Bulgáriában 1,8 százalékkal, Észtországban 1,7 százalékkal nőtt januárban a kiskereskedelmi forgalom az előző havihoz képest.
A legnagyobb éves csökkenést, 16,8 százalékost is Ausztriában és Szlovákiában regisztrálták januárban a kiskereskedelmi forgalomban. Szlovéniában 13,0 százalékkal, Portugáliában 10,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárban az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb növekedést Észtországban regisztrálták, 8,0 százalékost, Belgiumban 4,2 százalékost, Finnországban pedig 3,8 százalékost.
A járványhelyzet előtti szint elérése a nyári hónapokban várható a kiskereskedelemben, a forgalom előző hónaphoz mért januári emelkedése a szabadságolási időszak végével magyarázható. Az első negyedévre rányomja bélyegét az üzletek nyitvatartásának korlátozása, illetve a munkanélküliség emelkedése, ezzel párhuzamosan pedig a romló jövedelmi helyzet – kommentálták a legfrissebb adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének meglátása szerint a járvány második hulláma miatti óvatosság és a kissé romló munkaerőpiac, valamint az egy évvel ezelőtti magas bázis hatására csökkent a kiskereskedelmi forgalom januárban.
Kommentárjában úgy ítélte meg, hogy idén a bázishatások miatt 4 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése a nyári hónapokban várható. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre tehető, amihez elengedhetetlen a társadalmak széleskörű átoltottsága, mivel a turizmus és számos más szolgáltatás csak azt követően indulhat újra. A járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom mintegy 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése jelentős lendületet adhat majd a kiskereskedelemnek – vélekedett. A kilábalást érdemben segítheti az oltási folyamat felgyorsítása a keleti vakcinák segítségével – tette hozzá Suppan Gergely.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a gyenge karácsonyi időszak után csekély mértékben ugyan, de javulni tudott a kiskereskedelem teljesítménye. Az előző hónaphoz mért javulás vélhetően a szabadságolási időszak végével magyarázható.
Egyedül az élelmiszer-kiskereskedelem tud pozitív teljesítményt felmutatni, ahol – bár a korábbiakban megszokottnál alacsonyabb -, de legalább stabil növekedés mutatkozik, még a koronavírus második hulláma alatt is. Az otthonról munkát végzők számának további emelkedése ellenére némi javulást mutatott az üzemanyag-kiskereskedelem – tette hozzá.
A nem-élelmiszer kiskereskedelem némiképp magára talált, de továbbra is látszik, hogy az óvatossági megtakarítások uralják a háztartások gondolatait.
Virovácz Péter szerint nem nevezhető tragikusnak a januári adat, ezt a negatív teljesítményt a következő hónapok még semlegesíthetnék. Ugyanakkor a fogyasztást illetően elsősorban negatív folyamatok zajlanak az első negyedévben. Emelkedik a munkanélküliség, lassul a bérnövekedés üteme és a járvány harmadik hulláma is elérte az országot – sorolta. Megállapította: ezek a fogyasztás visszafogására, a tartalékok növelésére ösztönözhetik a háztartásokat, ami így gyengítheti a kiskereskedelem teljesítményét.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a várakozásoknak megfelelően csökkent januárban a kiskereskedelmi forgalom. Ehhez hozzájárult a bázisidőszak magas adata mellett az üzletek nyitva tartásának korlátozása, a vírustól való félelem, illetve a munkanélküliség emelkedése, ezzel párhuzamosan pedig a romló jövedelmi helyzet. Az eséshez érdemben hozzájárult az üzemanyag-kereskedelem csökkenése, amelyet az utazások számának mérséklődése, illetve az otthoni munkavégzés gyakoribbá válása magyaráz.
Februárban a tavalyi felvásárlások, illetve a fennmaradó korlátozások miatt még a forgalom csökkenésére számít Regős Gábor, míg áprilisban már növekedést vár a tavalyi alacsony bázis miatt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője megállapította: a legújabb adatok nem jelentenek meglepetést, továbbra is hiányzik a lendület a kiskereskedelemből. Az év elején még visszafogottan alakulhat a boltok forgalma, de összességében a tavalyi stagnálás után 3-4 százalékos növekedésre van kilátás.
A lakosság továbbra is óvatos, a járványhoz köthető bizonytalanság miatt sokan elhalasztják a komolyabb beszerzéseket. A járványkorlátozások számlájára írható az üzemanyagok forgalmának jelentős csökkenése is – mondta Németh Dávid.
Németh Dávid szerint az első negyedévben gyenge maradhat a forgalom, ám a második negyedévben a tavalyi visszaesés miatt jelentős növekedéssel lehet számolni. Az év egészében a tavalyi stagnálás után 3-4 százalékos többletre van kilátás – ismételte meg.
(Forrás: MTI)
