Az utóbbi években jelentősen emelkedő ingatlanárakra a kínálat növelésével reagáltak a beruházók. Az utóbbi egy évben az építési engedélyek száma jelentősen emelkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy jövőben több új lakás jelenik meg a piacon.

A budapesti lakásárak kimagasló emelkedésében komoly szerepe van a befektetési típusú keresletnek, amelyet az alacsony általános hozamkörnyezetben elérhető viszonylag magas hozam szít – mondta az M1 csatorna műsorában Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője, a jegybank legfrissebb lakásárindex jelentését ismertetve. A másik ok a turisztikai típusú ingatlankiadás, amelyről azonban viszonylag kevés adat áll rendelkezésre csakúgy, mint ahogy a külföldiek budapesti lakásvásárlásairól is szeretne több hiteles adathoz jutni az MNB.

 A budapesti lakások árszínvonala még az utóbbi időben tapasztalt meredek emelkedéssel is éppen hogy eléri a 2008 előtti szintet reálértéken – hangsúlyozta Banai Ádám. Hozzátette, hogy az MNB azért követi különös figyelemmel nyomon az ingatlanok árának alakulását, mert a hirtelen visszaesés, például, a bankrendszerben jelentősen kihat a lakáshitelek jelzálogfedezetére. 

Az MNB-lakásárindex legfrissebb, második negyedévi adatai szerint egyre nagyobb a főváros és az egyéb települések közt megfigyelt különbség, de április és június között már megállt az index emelkedése. A lakásárak országos átlaga az első negyedévihez képest mindössze 0,1 százalékkal emelkedett, ezen belül Budapesten négy százalékkal nőtt, míg a vidéki városokban két, a községekben 0,1 százalékkal csökkent az árszint.

Az inflációval korrigálva csökkent az árszint: a 2,9 százalékos budapesti emelkedéssel szemben a városokban 3,1, a községekben 1,2 százalékkal alacsonyabbak voltak a lakásárak, mint az előző negyedévben. Éves összevetésben országos átlagban 10,1 százalékkal emelkedtek az árak, de a budapesti 25,3 százalékos drágulással szemben a többi városban csak 4,9, a községekben 3,2 százalékkal nőttek az árak. (MTI)