A múlt év decemberében 9,7 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos bruttó kereset 492 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 700 forint, a nettó 327 700 forint volt – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A decemberi 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A kedvezményeket is figyelembe véve nettó átlagkereset 337 200 forintot ért el, 9,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 419 000 forintra becsülhető, szintén 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év végi prémiumok 17,6 százalékkal növelték a kereseteket.
A bruttó kereset mediánértéke – amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet – 379 600 forint volt, ez 7,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó mediánkereset 387 600 forintos értéke 7,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkáltatók teljes körére, azaz az öt főnél kisebb vállalkozásokra is kiterjedő mutató szerint 370 400 forint volt a decemberi mediánkereset, 7,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
A vállalkozások körében 8,4 százalékos növekedéssel 512 600 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset és 340 900 a nettó, a bruttó medián kereset pedig 378 900 forinton állt. A költségvetési szférában 8,1 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset és 460 100, illetve 306 000 forintra, míg a mediánérték 3,5 százalékos növekedéssel 396 800 forintot mutat.
A feldolgozóiparban 9,0 százalékkal, az építőiparban 8,8 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt és ezzel 524 600, illetve 414 400 forintot értek el. A mezőgazdaságban 11,0 százalékkal nőttek a keresetek 438 200 forintra. A szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban 16,1 százalékos növekedés ellenére 293 300 forinton állt a bruttó átlagkereset, míg a legjobban a pénzügyi és biztosítási szektorban illetve az infokommunikáció területén lehetett keresni, ahol 903 200, illetve 835 000 forint volt a bruttó átlag 10,7, valamint 7,6 százalékos emelkedés eredményeként. Az oktatásban és a humán egészségügyben 11,3 százalékos, illetve 30,8 százalékos növekedéssel 441 000, illetve 603 100 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A közigazgatásban 507 100 forint volt a bruttó átlag 7,2 százalékos növekedés eredményeként.
A tavalyi év január-decemberében a bruttó átlagkereset 438 800, a nettó átlagkereset 291 800 forintot ért el, mindkettő 8,7 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. A nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 300 500 forintot ért el.
Az idei évben a keresetek emelkedésének gyorsulására számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a tavaly decemberi kereseti adatokat kommentálva. A növekvő bérköltségek pedig áremelésre késztetik a vállalkozásokat, amit a jelentős költségvetési kifizetésekkel támogatott fogyasztók el is fogadnak, azaz a klasszikus ár-bér spirál kialakulásának veszélye a fiskális és monetáris politika szigorítását követeli ki a szakértők szerint.
Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének az okozott meglepetést, hogy az előző évhez képest nem erősödött a prémium-kifizetés decemberben, ami a gazdaság teljesítményének tavalyi rekordmértékű növekedésének fényében mindenképpen különös volt. Ez a vállalati viselkedésben már a 2022-es költségnyomásra való felkészülésként értelmezhető, vagyis a prémiumok kifizetésén keresztül kívánnak majd a vállalatok költségeket mérsékelni az idei év folyamán, valamint erősebb átárazást hajtanak végre.
Az ING Bank vezető elemzője 2022-ben a 20 százalékos minimálbér-emelés mellett nagyjából 15 százalékos átlagbér emelkedéssel kalkulál a bértorlódás enyhítése következtében. A bérköltségek emelkedésének inflációs hatása már jól érzékelhető volt a januári inflációs adatban, amely a korábbiakhoz képest háromszor erősebb év eleji átárazást mutatott, amely a termékek és szolgáltatások megszokottnál jóval szélesebb körét érintette. Vagyis – Virovácz Péter véleménye szerint – már láthatóvá vált Magyarországon az ár-bér spirál. Ez ellen pedig csak a monetáris és fiskális politika együttes erejével, közös szigorításával lehet küzdeni – hangsúlyozta.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott, hogy míg az előző hónapokban a versenyszférát kisebb bérnövekedés jellemezte, mint a közszférát, addig decemberre a két növekedési ütem kiegyenlítődött. Az év végi bónuszok sem okoztak érdemi változást a növekedési ütemben, azok emelkedése megegyezett a rendszeres bérekével.
2022-ben az átlagbérek emelkedése a tavalyinál gyorsabb, kétszámjegyű lehet, amelyet a minimálbér és a garantált bérminimum erőteljes emelése mellett a járulékok csökkentése és a munkaerőhiány is segít. A reálbérek növekedését az erőteljes infláció visszafogja, de az még ennek ellenére is pozitív lesz, így a munkavállalók jövedelme átlagosan többet ér majd, mint a tavalyi évben – fejtette ki. A Századvég szakértője fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a béremelések folytatására a gazdasági felzárkózás érdekében szükség van, különösen azon ágazatokban, ahol ez az elmúlt időszakban kevésbé volt jellemző.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy tavaly év végén is láthatóan erőteljes maradt a bérdinamika és további gyorsulás várható az idei évtől. A minimálbéremelések, a súlyosbodó munkaerőhiány, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremeléssel kell számolniuk a munkaadóknak. A teljes bérskála érdemben feljebb tolódhat és 13 százalékot elérő lehet az átlagbér emelkedése idén, a tavalyi 8,7 százalékos növekedés után.
Ilyen mértékű béremelés tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez viszont akár elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul. Az egyszeri transzfereknek köszönhetően idén a nettó bérek érdemben el fognak szakadni a bruttó szinttől és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 10 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet 2022-ben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír, és a fogyasztási oldalról támaszt ad az idei GDP-nek – mutatott rá a Takarékbank szakértője.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szintén kiemelte, hogy a friss kereseti adatok tovább erősíthetik az infláció elleni küzdelem fontosságát. A bérek növekedését legfőképpen az alacsony munkanélküliség, az egyes szektorokban újra felbukkanó strukturális munkaerőhiány, valamint az infláció tartós megemelkedése befolyásolja. A bérdinamika és az infláció közötti kapcsolat azonban kétirányú is lehet: a növekvő bérek tovább nyomhatják felfelé az inflációt. Egyrészt a megugró költségek miatt a vállalkozások dönthetnek a termékek és szolgáltatások árainak növelése mellett, másrészt a fogyasztók a megemelkedett jövedelmüket szívesebben költhetik el és növelik a keresletet. Ez a visszacsatolási mechanizmus az ár-bér spirál, amit minden jegybank, illetve anticiklikus gazdaságpolitikát folytató kormány igyekszik elkerülni. A következő havi adatban már láthatjuk a minimálbér-emelés hatását is, ami tovább erősítheti a folyamatokat – írta a szakértő.
(Forrás: MTI)
