Az elmúlt évben 0,2 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző évitől, amikor 6,3 százalékkal nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 3,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest; az előző hónaphoz viszonyítva 0,2 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi üzletek forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene.
Decemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,9 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,3 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 11,9 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz képest.
Folyó áron 1238 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom decemberi értéke, ami mindössze 8 milliárd forinttal (0,7 százalékkal) kisebb az egy évvel korábbinál és 11,7 százalékkal – 129 milliárd forinttal – meghaladja a tavaly novemberit. A forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 40 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 11 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
A folyó áron számolt 12 586 milliárd forintos múlt évi forgalom 2,5 százalékkal meghaladja az előző évi értéket.
A naptárhatással kiigazított volumenadatok szerint decemberben az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,3 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,8 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának összességében 9,3 százalékos csökkenésén belül 3,5 százalékkal esett a forgalom az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, 4,8 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerboltokban, amiből az illatszertárak forgalmának visszaesése 6,6 százalékos, a gyógyszer és gyógyászati termékek eladásai 5 hónap emelkedés után 2,5 százalékos volt.
A könyvet, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket értékesítő üzletek forgalmának 12,7 százalékos csökkenéséből 21,6 százalékkal a könyv, újság, papíráru eladások csökkentek, míg a számítástechnika és egyéb iparcikkek eladása 10,7 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A bútor és műszakicikk üzletekben 19,8 százalékkal, a használtcikk boltokban 30,5 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 31,6 százalékos volt a forgalom naptárhatástól megtisztított csökkenése.
Az árucikkek széles körére kiterjedő és a kiskereskedelmi forgalomból 9,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 23,9 százalékkal nőtt a forgalom, ami évek óta példátlanul alacsony ütemnek számít.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 17 százalékkal csökkentek tavaly decemberben az egy évvel korábbihoz mérve.
Tavaly, az év egészében az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,0 százalékkal nőtt a forgalom, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,0 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.
A járvány második hulláma miatt elrendelt korlátozások következtében, így a nagy családi összejövetelek híján visszafogott karácsonyi ajándékvásárlások miatt csökkent a tavaly decemberi kiskereskedelmi forgalom – értékelték a statisztikai adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában leszögezte: a várakozásoktól jelentősen elmaradt a kiskereskedelmi szektor tavaly decemberi teljesítménye. A hivatalos statisztikák által mutatott munkaerőpiaci ellenállóképesség ellenére a kereskedők számára nem sikerült jól a karácsonyi időszak, a lakosság inkább a megtakarításokat preferálta a költekezés helyett.
A gyenge októberi és december adat közé ékelődött egy jó november – emlékeztetett. Ez utóbbi azonban elég volt arra, hogy – ha mérsékeltebben is a vártnál – a harmadik negyedévhez képest javult a szektor teljesítménye a negyedik negyedévben. Így továbbra is érdemi esélye van annak, hogy a tavalyi utolsó negyedévben zsugorodott a GDP az előző negyedévhez képest, az ING 1,5 százalékos negyedéves visszaeséssel számol – közölte a szakértő.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a járvány második hulláma miatti óvatosság és a kissé romló munkaerőpiac, valamint az egy évvel azelőtti magas bázis hatására csökkent a kiskereskedelmi forgalom decemberben. A forgalmat a karácsonyi nagycsaládi összejövetelek elmaradása is visszavethette.
A következő hónapokban folytatódhat a forgalom fokozatos javulása, de az év elején egy évvel ezelőttihez képest minimális elmaradást mutathat, majd a második negyedévben az alacsony bázis miatt élesen felpattanhat. A forgalom növekedését támogatja, hogy az őszi hónapokig egyre többen tértek vissza munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, idén pedig érdemi béremelést kapnak az orvosok.
A Takarékbank várakozásai szerint idén 5-5,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése a tavaszi hónapokban várható. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható, amihez elengedhetetlen a társadalmak széleskörű átoltottsága, mivel a turizmus és számos más szolgáltatás csak azt követően indulhat újra.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője különösen negatív meglepetésnek nevezte a nem-élelmiszer boltok forgalmának majdnem 10 százalékos visszaesését. A korai boltzár már önmagában is csökkentette a forgalmat, de ehhez hozzájárulhatott a korlátozások miatt több szektorban romló gazdasági helyzet, illetve a háztartások pesszimistábbá válása. A kijárási tilalom szintén negatívan hatott a forgalomra, a szűkebb körben töltött ünnepek miatt a háztartások kevesebb ajándékot vásároltak.
Ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom ismét növekvő pályára tudjon állni, a korlátozó intézkedések lazítására van szükség – például a boltzár (és a kijárási tilalom) kitolása önmagában is segíthetne a helyzeten, míg a többi ágazat újraindítása a növekvő keresleten keresztül – vélekedett az üzletágvezető.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy ítélte meg: elsősorban a járványhoz köthető bizonytalanság, a fogyasztói bizalom csökkenése miatt továbbra is gyengén szerepel a kiskereskedelem. A friss adatok elmaradtak a várakozásoktól, decemberben ugyanis a piac stagnálásra számított. Az év utolsó hónapjában a korábbi években a kiskereskedelem növekedésében főszerepet játszó, a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek iránti kereslet visszaesett, aminek hátterében az áll, hogy a lakosság jóval óvatosabb, a nagyobb kiadásokat a bizonytalan kilátások miatt elhalasztotta. Szintén visszahúzta a kiskereskedelmi forgalmat, hogy a járványkorlátozások miatt csökkent az autóforgalom, emiatt az üzemanyag-kiskereskedelemben hanyatlás következett be. A 4 százalékos minimálbér-emelés miatt a nettó reálbérek a korábbi évekhez képest jóval kisebb mértékben nőhetnek az idén, ez pedig a visszafoghatja a kiskereskedelem bővülését. Megbolygathatja az idei kiskereskedelmi forgatókönyvet az is, ha a járványkorlátozásokat feloldják és a lakosság többet fordít majd a szolgáltatások igénybevételére. Ez ugyanis szintén keresletet szívhat el a kiskereskedelemből. Összességében a lakossági fogyasztás növekedésére számít az elemző, ám az egyelőre kérdés, hogy a fogyasztás hogyan oszlik majd meg a kiskereskedelem és a szolgáltató szektor között.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is negatív meglepetésnek nevezte a decemberi adatot. Bár a korlátozó intézkedések nemzetközi összehasonlításban nem számítanak nagyon szigorúnak, úgy tűnik, a boltok korábbi zárása mégis negatív hatással volt a forgalom alakulására. Emellett nem kizárt, hogy a háztartások is óvatosabban költekeztek, hiszen a munkanélküliségtől való félelmek a járvány második hullámában érdemben nőhettek – vélekedett.
Az adatok – figyelembe véve a sokkal inkább negatívan érintett szolgáltatói szektort is – viszonylag gyenge fogyasztást sugallnak az év utolsó negyedévére, ezt ellensúlyozhatta azonban az ipari export továbbra is pozitív teljesítménye. Az Erste Bank szakértője úgy látja, hogy a negyedik negyedéves GDP adatok valószínűsíthetően a korábban gondoltnál valamivel kisebb visszaesést mutatnak majd. A fogyasztás élénkülése az idén várhatóan a második negyedévtől indul majd el ismét.
(Forrás: MTI)
