Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 700 forintot ért el, mindkettő 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szeptemberi 3,4 százalékos és az első kilenc havi 3,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 5,2 százalékkal, illetve 6,1 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Szeptemberben a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 ezer 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 ezer 500 forintot ért el. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 402 ezer 900 forint volt, 9,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a nettó kereset 268 ezer forint volt.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 373 ezer 200 forintra becsülhető, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A vállalkozásoknál 406 ezer forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számított bruttó átlagkereset és 270 ezer forint a nettó, egyaránt 9,9 százalékkal több a tavaly szeptemberinél. A költségvetési szférában 10,6 százalékkal, 401 ezer 500 forintra nőtt a bruttó és 267 ezer forintra a nettó átlagkereset.

Az alkalmazottak száma tavaly szeptemberhez viszonyítva 72 ezerrel, a közfoglalkozatottak száma további 8 ezerrel csökkent. A feldolgozóiparban 29 ezerrel, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 15 ezerrel, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők körében 22 ezerrel csökkent az alkalmazottak létszáma.

A bérek emelkedése lényegében fenntartja a vírusjárvány előtti erős dinamikát – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akiket már erősen foglalkoztat a jövő évi bértárgyalások kimenetele.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította: a bruttó bérek szeptemberben is megközelítőleg tartották a vírus előtti dinamikát. A továbbra is megszokott módon üzemelő szektorokban, a munkahelyüket megtartók esetében pedig továbbra is erőteljes a bérdinamika. A jelenlegi folyamatok alapján a Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 10 százalék körüli lesz az idei éves dinamika, jövőre pedig 8,5 százalék körüli növekedés a várakozásuk, de ezt a zajló minimálbértárgyalások jelentősen befolyásolhatják még.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint továbbra is rendkívül magas a bérdinamika Magyarországon. Összességében nem látszik nagy változás a bérezési folyamatokban, továbbra is az év eleji vállalati bérdinamika, az összetételhatás és az év közbeni állami bérrendezések mozgatják a mutatót.

Előre tekintve most a legfontosabb kérdés, hogy vajon sikerül-e a feleknek megállapodni a jövő évi minimálbérben. Feszültséget szülhet a korábbi bérmegállapodásban foglalt 6 százalékos reálbérnövekedés is, amely egy ilyen válság hatására kevésbé tűnik reális elvárásnak. Komoly feszültséget szülhet még az is, hogy ezek az ajánlások és megállapodások nem veszik figyelembe azt sem, hogy az egyes ágazatok eltérő mértékben viselik a válság terheit.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki, hogy a keresetek növekedése szeptember az előző havitól csak minimális mértékben maradt el. Fontosnak tartotta ugyanakkor megjegyezni, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerőt sújtották a leépítések vagy a részmunkaidős foglalkoztatás. Ez a hatás ugyanakkor szeptemberben az augusztusinál alacsonyabb lehetett, hiszen az állami szférában és az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál foglalkoztatottak aránya már kevésbé maradt el az egy évvel korábbitól, mint korábban.

A következő hónap nagyban meghatározza majd a 2021-es bérfolyamatok alakulását, hiszen meg kell állapodni a minimálbér és a garantált bérminimum 2021-es emelésének mértékéről. A jelen gazdasági helyzetben az elmúlt években megszokott mértékű, jelentős emelés nem várható, de fontos cél, hogy az emelés mértéke legalább az inflációt elérje, vagy meghaladja, valamint hogy a vállalatok is ki tudják gazdálkodni.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője rámutatott: a béremelkedés a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelésének köszönhető elsősorban, de szerepet játszik benne az egészségügyi dolgozóknak év közepén adott jutalom is. Kiemelte: a korábbi években a munkaerőhiány eredményeként béremelési kényszerben voltak a cégek, ám a járvány nyomán leépítések történtek. A különböző szektorokat eltérően érintették az elbocsátások. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban a járványhatás miatt 17 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A feldolgozóiparban 5 százalékos létszámcsökkenés következett be. Akad azonban olyan ágazat is – mégpedig az információ, kommunikáció -, ahol az egy évvel korábbihoz képest több mint 5 százalékkal több ember volt alkalmazásban az év első kilenc hónapjában.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy jövőre milyen tempóban emelkednek a bérek, ez nagyrészt a minimálbér-tárgyalásoktól függ – folytatta az elemző. A mostani kilátások szerint jövőre 5 százalék alatti béremelkedés várható. A fő kérdés, hogy 2021-ben a bérdinamika meghaladja-e a várhatóan valamivel 3 százalék feletti inflációt – tette hozzá a szakember. A mostani helyzetben valószínűsíthető, hogy a reálbérek az idei több mint 6 százalékos növekedéshez képest jóval visszafogottabb emelkedést mutatnak majd jövőre.

(Forrás: MTI)