A karácsonyi időszakban sokan igényelnek kis összegű fogyasztási hitelt az ünnepi költségek fedezésére. Ám az ügyfelek gyakran nincsenek teljesen tisztában a feltételekkel, például azzal, hogy az ilyenkor népszerű „gyorskölcsönökhöz” kínált kényelmi szolgáltatások jelentős többletköltséggel járhatnak.
Érdemes megfontolni, hogy tényleg szükség van-e a hitelfelvételre (vagy a beszerzések például családi kölcsönből is megoldhatók), s ha igen, melyik hitelfajta a legkedvezőbb. A fogyasztási hitelek törlesztése évekig is elnyúlhat, a nem teljesítés pedig akár vagyontárgyak elvesztéséhez is vezethet – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Csak, mert igényeltük, nem kötelező felvenni
Át nem gondolt, erőn felüli hitelből történő vásárlás után is jogszabályi lehetőség van arra, hogy – ha a hitel folyósítása még nem történt meg – az ügyfél a szerződéskötés utáni 14 napon belül indoklás nélkül elálljon a hitelszerződéstől. Az elállás a hitelhez kapcsolódó például biztosítási, vagy egyéb szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja.
Amennyiben a hitelösszeget folyósították, a hitelszerződés 14 napon belül díjmentesen felmondható, ilyen esetben ugyanakkor a hitel összege legkésőbb 30 napon belül, az adott időszakra megállapított időarányos hitelkamattal együtt fizetendő vissza. A hitelszerződéstől való elállás (felmondás) a megvásárolt termékre megkötött szerződést nem érinti, ez utóbbival összefüggésben az egyéb, nem pénzügyi jellegű jogszabályok alapján fennálló elállási (felmondási) jog gyakorolható.
Drága mulatság lehet megcsúszni a törlesztéssel
A fogyasztási hitelek egy évre vetített, tőkén felül fizetendő kamatát, egyéb költségeit a teljes hiteldíj mutató (THM) tartalmazza. Egyes – gyakran magas – nem szerződésszerű teljesítéshez kötődő költségek (például késedelmi kamat, futamidő-hosszabbítás /prolongáció/ díja) értelemszerűen nem részei a THM-nek. Célszerű átgondolni, hogy biztosan fizethetők-e majd határidőben a törlesztőrészletek. Késedelem esetén ugyanis a szerződéses kamatnál jellemzően lényegesen magasabb késedelmi kamatot is ki kell majd fizetni, ami további nehézséget okozhat.
A „gyorskölcsönökhöz” gyakran választható olyan kényelmi szolgáltatás, amely például a szerződéskötés és a törlesztés teljes körű otthoni ügyintézését teszi lehetővé, ám ennek díját szintén nem számítják bele a THM-be, miközben az a visszafizetendő összeget akár meg is duplázhatja. A szerződés megkötése előtt ezért nagyon fontos a THM-en kívüli költségek mértékéről, összegéről is alaposan tájékozódni.
A kamatok, törlesztőrészletek, egyéb díjak – különösen heti törlesztés esetén – önmagukban nem feltétlenül nagy összegek, azonban összeadódva már jelentős többletköltséget jelenthetnek a háztartásoknak. Az ünnepek miatti hitelfelvétel alapos megfontolást igényel; ne egy át nem gondolt adósság kerüljön az ünnepen a fa alá.
A kiterjesztett garancia jellemzően egy speciális biztosítás
A kereskedők nagyobb értékű, új műszaki és elektronikai készülékek vásárlásánál gyakran kínálnak a termék mellé (a kötelező szavatosság és jótállás körét és idejét kibővítő) úgynevezett kiterjesztett garanciabiztosítást vagy termékbiztosítást. Érdemes tudni, hogy mindkét szolgáltatás mögött jellemzően egy speciális biztosítási konstrukció áll, melyet a kereskedő kizárólag a biztosító társaság – jegybanki nyilvántartásban szereplő – ügynökeként nyújthat a vásárlóknak. Egyre jellemzőbb ugyanakkor az is, hogy az ilyen típusú biztosítást – csoportos biztosítási konstrukció keretében – maga a kereskedő köti meg a biztosítóval, és ehhez csatlakozik biztosítottként a terméket megvásárló fogyasztó. A biztosítási díjat ilyen esetben közvetlenül a kereskedő részére kell megfizetni.
A kiterjesztett garanciabiztosításnál a biztosító (szerződéstől függően általában 1-4 évig) a gyári hibából eredő károkat téríti meg, míg a termékbiztosítás az előre nem látható külső fizikai események (például tűzeset, vihar) miatti meghibásodásra (például törés, sérülés) nyújt fedezetet. A biztosítási szerződéseken (vagy a felek megegyezésén) alapuló „garancia”, valamint a jogszabály által előírt kötelező jótállás és szavatosság feltételei akár jelentősen eltérhetnek egymástól. A biztosítási szerződések jellemzően tartalmaznak olyan eseteket (mentesülés, kizárt kockázat), amelyeknél a biztosító nem vállalja a szolgáltatás nyújtását, továbbá fedezeti limiteket és önrész vállalását is rögzíthetnek. A biztosítók emellett az ügyfelektől szigorú kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettséget is elvárhatnak.
A tájékozottság magabiztossá tesz
A biztosítási szerződés megkötését megelőzően ragaszkodni kell ahhoz, hogy a biztosítással összefüggésben minden felmerülő kérdésre kimerítő választ kapjon a vásárló. Különösen arra, hogy mely eseményekre terjed ki, és melyekre nem terjed ki a biztosítás, illetve milyen szabályok vonatkoznak az önrészre. Fontos információ továbbá, hogy csoportos biztosításhoz való csatlakozással, vagy közvetlenül a biztosítóval történő szerződéskötéssel jön-e létre a biztosítási védelem. A szóbeli tájékoztatás mellett ragaszkodni kell írásos tájékoztató anyag átadásához is.
Az MNB a „Tudatos ünnepek” kommunikációs kampánnyal a fogyasztók felelős és körültekintő hitelfelvételét támogatja az év végén is. Ennek keretében a jegybank „Karácsonyi pénzügyeink” címmel önálló oldalt hozott létre fogyasztóvédelmi honlapján, továbbá Pénzügyi Navigátor Füzetet jelentetett meg a várható kiadások felelős megtervezéséről, és a fogyasztási hitelek kockázatairól. Az MNB Facebook oldalán is tájékoztatja az olvasókat a témával kapcsolatos főbb tudnivalókról, Háztartási költségvetés-kalkulátorával, valamint Hitel- és lízingválasztó applikációjával pedig segít a kiadások megtervezésében, valamint a piacon elérhető fogyasztási hitelek összehasonlításában.
