Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adta az első negyedév egészét tekintve – tették hozzá.
Az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene 2020 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Friss becslésében a KSH 1,0 százalékról 0,7 százalékra csökkentette a tavalyi utolsó negyedév GDP-növekedési adatát és lábjegyzetben megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány által okozott rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak. Ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.
Az idei nyers adat 2016 negyedik negyede óta a legalacsonyabb, igaz a tavalyi bázis hosszú évek óta a legmagasabb volt, és már a harmadik negyedéve mutatta ugyanazt az 5,3 százalékos növekedést.
A naptárhatástól, valamint az uniós módszertan szerint más egyszeri és rendkívüli tényezőktől megtisztított kiegyensúlyozott adat 2016 első negyedében volt utoljára ennél alacsonyabb, amiben annak is némi szerepe lehet, hogy a tavaly az első negyedévi bázisadatot az eddig ismert 5,3 százalékosról 0,2 százalékponttal, 5,5 százalékosra emelte a KSH.
A pusztán naptárhatással korrigált éves adat 1,8 százalékos növekedést mutatott, az egy évvel korábbi 5,3 százalékos bázison, amivel szintén négyéves mélyponton volt.
Az első negyedévi GDP részletes adatait május 29-én közli második becslésében a KSH.
A magyar gazdaság a várakozásoknál jobban, európai mércével kiemelkedően teljesített az első negyedévben, mert az első két hónapban lendületesen indult, a koronavírus-járvány miatt márciusban hozott korlátozó intézkedések pedig csak az időszak töredékét érintették, és enyhébbek is voltak, mint más országokban – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők az előzetes GDP-adatokat kommentálva.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta kommentárjában, hogy kiemelkedő volt a magyarországi növekedés az első negyedévben, tekintettel arra, hogy az európai gazdaságok túlnyomó többsége már jelentős visszaesést mutatott a koronavírus ellen hozott korlátozó intézkedések miatt. Ez a felülteljesítés részben a kiemelkedő évkezdetnek, részben a más országokhoz képest kevésbé szigorú intézkedéseknek köszönhető.
Mivel a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések a negyedév csupán egyhatodát érintették, ennek teljes hatása áprilisban mutatkozott meg. Az áprilisi mélyponthoz képest azonban már érdemi javulást mutathatnak egyes ágazatok, miután az autógyárakban újraindult a termelés, a korlátozó intézkedések enyhítése pedig számottevően javítja a kilátásokat. A harmadik negyedévben jelentős felpattanás következhet, ami folytatódhat a negyedik negyedévben is.
A kilábalás azonban így is hosszabb folyamat lesz, így idén 3,2 százalékkal csökkenhet a GDP, jövőre pedig érdemi, 6,3 százalékos növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a gazdaság teljesítménye az első negyedévben, így a koronavírus egyelőre a vártnál kisebb károkat okozott. A vírus az egyes nemzetgazdasági ágakra eltérő hatást gyakorolhatott, a növekedésben a húzóerőt egyértelműen a piaci szolgáltatások jelentették, ezen belül is a kiskereskedelem. Az ipar teljesítménye bár érdemben nem nőtt, de nem is csökkent, az ágazat a kedvezőtlen körülmények közt is kitartott. Felhasználási oldalról vélhetően a fogyasztás lehetett a húzóerő.
A második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves összevetésben is csökkenni fog, ennek mértéke a korlátozó intézkedések feloldásától, az élet újraindulásának ütemétől és a külső kereslet alakulásától függ. Az év egészét nézve szintén mérséklődő gazdasági teljesítményre számítanak a Századvégnél, ám a csökkenés mértéke az első negyedéves adatok fényében a korábban vártnál kisebb lehet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is a második negyedévben jelentős visszaesés várható. A később megjelenő részletes számok még változtathatnak a növekedési mutatón. Különösen azért, mert a koronavírus-járvány miatt a megszokottnál nehezebben mérhető a gazdaság teljesítménye. A második negyedévben már éves összehasonlításban is mínuszba kerül a magyar gazdaság, mivel a járvány miatti leállások többsége áprilisra esett. Az még kérdés, hogy mekkora visszaesés várható, de valószínűleg két számjegyű lesz a csökkenés.
A jelenlegi kilátások alapján az elemző úgy látja, hogy – a járványhatás erejétől függően – 3 és 7 százalékos visszaesés várható az év egészében. Jövőre viszont pluszba fordulhat a GDP, ám egyelőre úgy tűnik, hogy az idei lemaradást jövőre még nem dolgozza le a magyar gazdaság.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a koronavírus okozta első sokk már nyomot hagyott a GDP-növekedésen. Megjegyezte, hogy az első két hónap erős teljesítménye ellensúlyozni tudta a márciusi kiesést.
Az adatok fényében, és a KSH erős revízióját látva a 2019-es növekedés lefutását illetően, némileg átalakulhat a válság lefutásának képe. Ugyanakkor továbbra is arra számít, hogy a második negyedév lehet a mélypont, mielőtt megkezdődik a lassú kilábalás. Az ING szakértőinek idei évre vonatkozó alapforgatókönyve 3,3 százalékos gazdaság visszaeséssel számolt az év egészére. Mivel az első negyedévi előzetes adat rosszabb lett az általuk vártnál, így előrejelzést negatív kockázatok övezik.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azzal számol, hogy az első negyedéves növekedés után a recesszió a második negyedévben valószínűsíthetően már a magyar gazdaságot is elérte. A visszaesés áprilisban lehetett a legmélyebb a lezárásoknak, illetve a zuhanó keresletnek köszönhetően. Május végével azonban most már látszanak az újranyitás jelei a gazdaság számos szektorában, ami segítheti a növekedést – tette hozzá. Úgy véli ugyanakkor, hogy a kilábalás várhatóan lassú folyamat lesz, hiszen a kereslet várhatóan csak fokozatosan áll helyre a járvány okozta sokk után. Az idei évre vonatkozó 4,2 százalékos visszaesést váró prognózisukat az Erste elemzői továbbra is fenntartják.
Mindeközben az előző negyedévihez képest a valaha regisztrált legnagyobb mértékben esett vissza az euróövezet és az EU bruttó hazai terméke az első negyedévben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló pénteki jelentése szerint. Éves bázison a GDP-csökkenés 2009 óta a legnagyobbnak bizonyult.
Az első negyedévben szezonális kiigazítással 3,8 százalékkal csökkent az euróövezet 19 tagállamának bruttó hazai terméke (GDP) az előző negyedévhez képest, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 3,3 százalékkal. A negyedéves csökkenés mértéke a legnagyobb az összehasonlítható alapon vezetett statisztikák 1995-ös kezdete óta.
Negyedéves bázison a legnagyobb mértékben a franciaországi GDP csökkent az első negyedévben, 5,8 százalékkal. A szlovák GDP 5,4 százalékkal, a spanyol 5,2 százalékkal, az olasz pedig 4,7 százalékkal esett. Negyedéves bázison a GDP csak Bulgáriában és Romániában emelkedett 0,3 százalékkal, valamint Finnországban 0,1 százalékkal. A lengyel GDP 0,5 százalékkal csökkent, a magyar az Eurostat becslése szerint 0,4 százalékkal, a csehországi pedig 3,6 százalékkal.
(Forrás: MTI)
