Az Európai Bizottság összefoglalta, milyen intézkedéseket hoztak meg eddig, illetve mire van még szükség „az európai migrációs stratégia” végrehajtása érdekében.
Szeptember 23-án az Európai Bizottság előterjesztette azon kiemelt intézkedések csomagját, amelyeket az elkövetkező hat hónapban kell meghozni az európai migrációs stratégia végrehajtása érdekében. A listát az állam-, illetve kormányfők 2015. szeptember 23-i nem hivatalos találkozóján, majd 2015. október 15-én jóváhagyták.
Ezeket az intézkedéseket most valamennyi szinten gyorsan és hatékonyan végre kell hajtani – szögezi le a bizottság közleménye.
Pénzügyi vállalások
Az állam- és kormányfők szeptember 23-i informális találkozóján a tagállamok elismerték, hogy további nemzeti finanszírozási eszközök mozgósítására van szükség. Az október 15-i Európai Tanácson megerősítették ezt a kötelezettségvállalásukat. A bizottság már javaslatot tett a 2015. és 2016. évi költségvetés módosítására, 1,7 milliárd euróval bővítve a menekültügyi válság megoldására elkülönített forrásokat. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben és 2016-ban a bizottság összesen 9,2 milliárd eurót fog költeni a menekültügyi válság kezelésére. A tagállamok kötelezettséget vállaltak, hogy ezt kiegészítő nemzeti forrásokat különítenek el. Több tagállam azonban még mindig nem egészítette ki az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más érintett szervezetek (500 millió euró), a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (500 millió euró) és az afrikai szükséghelyzeti alap (1,8 milliárd euró) részére előirányzott uniós támogatást.
A tagállamok pénzügyi felajánlásai 2015. szeptember 23. óta, millió euróban.
Áthelyezési programok
A bizottság által szeptember 14-én javasolt és a tanács által szeptember 22-énelfogadott, 160 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezésére irányuló intézkedések lehetővé teszik, hogy – hacsak részben is – jelentősen enyhüljön a leginkább érintett tagállamokra nehezedő nyomás.
A szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus tagállamok általi támogatása.
Uniós fogadóállomások
Az uniós stratégia és hitelesség szempontjából központi kérdés annak igazolása, hogy vissza lehet állítani a migrációs rendszer megfelelő működését, kiváltképpen azáltal, hogy az uniós fogadóállomásokra kiküldött migrációkezelési támogató csoportokat alkalmaznak abból a célból, hogy segítséget nyújtsanak a legintenzívebb nyomás alatt álló tagállamoknak kötelezettségeik és feladataik teljesítéséhez.
Az uniós fogadóállomások helyzetének állása.
Visszatérések
A hatékony visszatérések biztosítása lényeges részét képezi az uniós fogadóállomások területén tevékenykedő migrációkezelési támogató csoportok munkájának. Ehhez arra is szükség van, hogy hatékony rendszerek jöjjenek létre az unión belül a visszatérést elrendelő határozatok kiadása és végrehajtása érdekében. Az előző hónapban konkrét lépéseket tettek az integrált visszatérés-kezelési rendszer kidolgozására, valamint arra, hogy a visszatérést elrendelő határozatokat és a beutazási tilalmakat belefoglalják az uniós információcsere-rendszerekbe. A tagállamok visszatéréssel foglalkozó intézményeinek szintén meg kell kapniuk a szerepük ellátásához szükséges forrásokat. A tagállamoknak mielőbb végre kell hajtaniuk a bizottság által javasolt és a tagállamok által a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. októberi ülésén jóváhagyott visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet.
Az uniós polgári védelmi mechanizmust aktiváló országok támogatása
Az uniós polgári védelmi mechanizmus célja, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a válsághelyzet miatt nagy nyomás alatt álló országoknak. Szerbia, Szlovénia és Horvátország jelenleg kérelmezik a támogatást. A mechanizmus különféle típusú természetbeni támogatást mozgósíthat, beleértve a csapatokat és felszerelést, szállást, orvosi ellátmányokat és más nem-élelmiszercikkeket, továbbá a szakértői segítséget. A mechanizmust az aktiváló ország kérelmezi, a részt vevő országok pedig segítséget nyújtanak az azonosított igényekre válaszul. A bizottság növelte a társfinanszírozás összegét, amelyet a segélyszállítmányoknak és a szakértőknek a kérdéses országokba való eljuttatására nyújt a jelenlegi menekültügyi válság folyamán. Mindeddig kevés tagállam reagált ezekre a felhívásokra, és még további nagymértékű erőforrás biztosítására van szükség Szerbia, Szlovénia és Horvátország számára, hogy megbirkózzanak a jelenlegi helyzettel – hangsúlyozza a bizottság közleménye.