A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 486 ezer, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékos volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak száma 35,5 ezerrel – 0,8 százalékkal -, a ráta 0,1 százalékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 16 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 21 ezerrel csökkent.

Szeptemberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 482 ezer volt, ami az előző havihoz képest 32 ezerrel, tavaly szeptemberhez képest 24 ezerrel kevesebb.

A 15-64 éves korosztály aktivitási rátája 0,7 százalékponttal 73,5 százalékosra nőtt, a munkaerőpiacon jelen lévő gazdaságilag aktív népesség létszáma 6 ezerrel emelkedett, az inaktívak száma 55 ezerrel, 1 millió 665 ezerre csökkent egy év alatt, a korcsoport lélekszámának 49 ezres csökkenése miatt.

A 15-64 éves férfiak foglalkoztatási rátája 77,6 százalékos volt, 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, a nők foglalkoztatási rátája 0,3 százalékponttal, 62,8 százalékra mérséklődött.

A 15-24 éves fiatalok körében a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 28,1 százalékra mérséklődött. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal, 83,2 százalékra csökkent. Az 55-64 éves idősebbek foglalkoztatási rátája – részben demográfiai okból – 3,4 százalékponttal, 60,3 százalékra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában, a foglalkoztatási ráta az egy évvel korábbival azonos, 75,5 százalékos volt, a férfiaknál 83,6 százalékos, a nőknél 67,4 százalékos.

A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 208 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt. A munkanélküliek száma 46 ezerrel, a ráta 0,9 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek számának 46 ezres emelkedése a foglalkoztatottak számának 36 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacon újonnan megjelent 10 ezer álláskeresőből állt össze. Az előző háromhónapos időszakhoz, június-augusztushoz viszonyítva 6 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma.

A harmadik negyedévben a 15-24 éves munkanélküliek száma 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,0 százalékponttal, 13,4 százalékra emelkedett az egy évvel korábbihoz hasonlítva. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra, az 55-74 éveseké pedig 1,0 százalékponttal, 3,2 százalékra nőtt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 1,6 hónappal, 10,8 hónapra csökkent, a munkanélküliek 30,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma szeptember végére az egy évvel korábbihoz képest 33 százalékkal, 323 ezerre nőtt.

A koronavírus-járvány második hulláma és a szezonális hatások egyszerre okozzák, hogy őszre megfordult a munkaerőpiac korábbi kedvező alakulása – állapították meg a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította, hogy a nyári hónapokban igen erős formát mutatott a magyar munkaerőpiac, sikerült ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkednie, de a járvány második hullámának hatásai az őszi hónapokban ismét negatívba fordíthatják ezt a trendet, aminek minimális jele látszik már a szeptemberi adaton. A Takarékbank becslése szerint idén 4,2 százalékos lehet a munkanélküliség, jövőre pedig 3,9 százalékra csökkenhet.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások, a hon- és rendvédelem és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában. A munkaerőpiacon a leginkább érintett szektor továbbra is a rendezvényszervezés, a turizmus-vendéglátás, ahol szigorúbb előírások vannak érvényben, így gyengébb maradhat a munkaerő-kereslet, amit részben az állami programok, részben pedig más, továbbra is növekedő szektorok kereslete ellensúlyozhat – írta Horváth András.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy kisebb részben a második hullám megjelenése, nagyobb részben szezonális hatások miatt szeptemberben megállt a foglalkoztatás emelkedése, sőt, az előző hónaphoz képest romlás tapasztalható. A második hullám okozta bizonytalanág és az esetleges korlátozásoktól való félelem rontja a munkaerőpiaci helyzetet: a vállalkozások nem szívesen vesznek fel ilyen bizonytalan helyzetben új munkavállalókat – vélekedett.

Ugyanakkor az is elmondható, hogy a munkanélküliség nem növekedett jelentősen, és így a közfoglalkoztatás felpörgetése is egyelőre elmaradt. A munkaerőpiaci helyzet hosszabb távú javításához szükséges a szakképzés javítása, illetve a felsőoktatásban való részvétel emelése, tette hozzá.

(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)