A nyugdíjcélú és a befektetési életbiztosítások után a biztosítóknak ez évtől közzé kell tenniük a hagyományos megtakarítási életbiztosítások teljes költségmutatóját is. így az ügyfeleknek pontosabb képük lesz arról, mit kapnak a pénzükért.
A biztosítóknak az idei évtől a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosítások esetében is ki kell számítniuk és publikálniuk a különféle termékek költségének összehasonlítását segítő teljes költségmutatót (tkm). Ez eddig csak a befektetési eszközalapokhoz kötött (unit-linked) és a nyugdíjbiztosítási termékeknél volt kötelező. A unit-linked biztosításoknál ráadásul a költségmutatót mostantól eszközalaponként is közzé kell tenni – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből.
A hagyományos életbiztosítások esetében az előírásoknak július 1-jétől kell megfelelni a biztosítókanak. Jövő januártól viszont változik a tkm módszertana is, amely jelenleg önszabályozáson alapul. Várhatóan még az idén lezárul az európai szintű szabályozás kidolgozása, és az MNB szerint lehetőség lesz rá, hogy ennek megfelelően még finomítsák a jövő januártól hatályos új módszertant.
Az évente július 1-jén publikálandó tkm-mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forint, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A tkm-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.
A négy tizedesjegy pontossággal, százalékos formában közzéteendő rkm-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe vesz, így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is.
A biztosítási szektor által már hat éve önszabályozás keretében működtetett, és 2016-tól a biztosítók honlapja mellett az MNB internetes oldalán is közzéteendő tkm-mutatók egységes, előre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.
Az MNB felügyeleti stratégiája célkitűzéseivel összhangban és korábbi nyugdíjbiztosítási ajánlása pozitív hatásainak ismeretében a jegybank 2015-ben hirdette meg etikus életbiztosítási koncepcióját. Ennek fő célja a (hagyományos és unit-linked) megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által megnevezett, illetve a valós költségek közti összhang megteremtése; a biztosítók ügyfeleinek döntését elősegítő tájékoztatás; illetve a termékekhez kapcsolódó költségek átláthatóságának elősegítése.
