Az iLex Systems Zrt és együttműködő partnerei jogi technológiai sorozatában Bertalan Zsolt, az MVM Csoport Smart Future Lab (SFL) Zrt.-jének vezérigazgatója arról ír, milyen technológiai forradalom zajlik az energetikai iparágban és mindez – a legaltech vívmányokkal együtt – milyen kihívások elé állítja a szektor jogi tanácsadóit.

Az elmúlt napokban az EU-ból való kilépésről szóló népszavazástól volt hangos a sajtó, amely kétségkívül történelmi esemény. Számomra szimbolikus, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése napján megjelent Economist címlapsztorija mégsem ez volt, hanem a „A gépek menetelése” – a lapszám a Mesterséges Intelligencia alkalmazásának jelenéről és jövőjéről közölt cikksorozatot. Az Economist persze rengeteget ír a Brexitről is, de éppen ennek fényében feltűnő, hogy szerkesztők még ezekben a napokban is ennyire fontosnak látják a technológiai forradalom társadalmi és gazdasági hatásait. Nincsenek egyedül. Az IBM 2015 novemberében adott közre egy tanulmányt, amelyben 2003 és 2015 között 28 000 felsővezetői interjú adatait dolgozták fel. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a világ minden részéről megkérdezett vállalatvezetők a technológiai fejlődést nevezik meg első helyen, amikor arról kérdezik őket, hogy melyik külső tényező van a legnagyobb hatással az általuk vezetett szervezetre. Az energetikai iparban hagyományosan a szabályozási kérdéseket tekintjük a legfontosabb külső tényezőnek, de még ebben az iparágban is feltűnően nőt a technológia szerepe és az elsőszámú vezetők gondolkodásának fókuszába került.

Az iLex Systems Zrt. és együttműködő partnereinek jogi technológiai sorozatának első cikkében Pongrácz Ferenc, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke foglalja össze gondolatait a jogi technológiai fejlődés törvényszerűségéről, valamint azokról a kihívásokról, amelyekkel a mai kor modern jogászainak szembe kell nézniük.
A második cikkben Domsits Dávid jogtanácsos azt vizsgálja, vajon a jogi szolgáltatók képesek lesznek-e alkalmazkodni a 21. század fénysebességgel fejlődő világához.

Mindez nem véletlen. Az energetikában és ezen belül elektromos áramellátás területén is radikális változások tanúi vagyunk: előtérbe kerül az energiahatékonyság, a fogyasztók tudatosabbá válnak, terjed a megújuló alapú villamosenergia-termelés. A hagyományos üzleti modellben gigantikus energetikai vállalatok nagy erőművekben termelik meg az áramot és juttatják el egy irányban a fogyasztókhoz hasonlóan a hagyományos televíziós műsorszóráshoz. A modern okos hálózat, a smart grid ezzel szemben úgy működik, mint a közösségi média. Az ipari fogyasztók és háztartások maguk is elkezdenek áramot termelni, például napelemek segítségével és egyszerre lesznek fogyasztók és termelők. A piac szereplőinek száma és az együttműködésük bonyolultsága sokszorosára nő. Az egyre jobban informált fogyasztók igényei is folyamatosan emelkednek. A változások éllovasai az energetikában az úgynevezett cleantech vállalkozások, jellemzően az informatikát és az energetikai innovációt kreatívan ötvöző ambiciózus startupok, amelyek többen között olyan területeket kívánnak forradalmi változásokat elérni, mint a megújuló energiatermelés, vagy az elektromos alapú közlekedés az e-mobilitás. A cleantech vállalkozásokba 2001-ben az USA-ban, Európában, Indiában és Kínában összesen mintegy félmilliárd dollárt fektettek, miközben ez az összeg 2008-ra nyolcmilliárd dollár fölé emelkedett. A lelkesedés töretlen. A tőzsdén jegyzett cleantech vállalatok közül a Tesla piaci értéke 2015 januárjában 28 milliárd dollár volt, míg a cikk írásakor már 31 milliárd.

Miközben számos cleantech startup piaci értéke meredeken emelkedik, a hagyományos energetikai gigászok árfolyama zuhan. A hazánkban is szolgáltató E.ON és RWE német óriáscégek részvényeinek árfolyama az elmúlt években a töredékére esett. Az okok összetettek, de a technológia forradalom szerepe semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül. A cégek természetesen reagálnak a változásokra és igyekeznek az elkerülhetetlen változások élére állni. A nagy energiaipari vállalatok sorra hozzák létre technológiai inkubátorokat és fektetnek cleantech startupokba.

Az innováció, az ügyfélorientált működés és a fenntarthatóság központi elemei az MVM Csoport nemrégiben bejelentett új stratégiájának is. Rendkívül izgalmas feladat számomra, hogy az új stratégia jegyében létrehozott MVM leányvállalat a Smart Future Lab újonnan kinevezett vezérigazgatójaként aktív részese lehetek ennek a változásnak. Munkatársaimmal az energetika területén működő startup vállalkozásokat kutatunk fel és ajánlunk számukra együttműködést. Az új technológiák piaci sikeréhez sokat tudunk adni, hiszen a kétségkívül fontos anyagi tőkén túl partnereink hozzáférést kapnak az MVM csoport szakértői hálózatához, a termékeket, szolgáltatásokat az MVM segítségével, valós ügyfelekkel együttműködve lehet tökéletesíteni és piaci pozícióink is rendkívül vonzó lehet az ambiciózus  feltörekvő innovátorok számára.

Pongrácz Ferenc vitaindító cikke többek között arról szólt, hogy – Marc Andreessen szavaival élve – a szoftveripar megeszi a világot, és az informatika fejlődését kihasználó üzleti modell innováció teljes iparágakat alakít át korábban nem tapasztalt sebességgel. Arról is írt, hogy ez a változás még az olyan konzervatív hivatásokat is eléri, amilyen a jogászoké.

Energetikai szakemberként és tapasztalt vállalati vezetőként úgy látom, hogy a szoftveripar és általában a startupok által képviselt innovációs kultúra az energetikai ipart sem hagyja érintetlenül. Innováció nélkül nem lehetünk sikeresek az MVM-nél sem. Az új világban a vállalat minden szakterületének alkalmazkodnia kell a kihívásokhoz. Jó példa erre a vállalati jogászok feladatköre is. Amikor egy hozzánk hasonló nagyvállalat rugalmas, gyors döntéseket hozó startupokkal dolgozik, ahol a piaci megjelenés sebessége és a nem várt változásokra történő azonnali reakció döntő, akkor a szerződésekkel, megállapodásokkal kapcsolatos jogi munkának is sokkal gyorsabbnak, rugalmasabbnak és ügyfél-orientáltabbnak kell lennie. Kezelnünk kell a jogászi gondolkodásmódból természetesen fakadó kockázatkerülés és a startup működésből adódó bizonytalanság ellentmondását. Mindeközben a befektetőink és tulajdonosuk irányába be kell mutatnunk, hogy transzparensen, szabályok alapján dolgozunk és minden döntésünket megfelelően dokumentáljuk. Nem könnyű feladat. Éppen ezért úgy gondolom, hogy nekünk is használnunk kell a legaltech forradalom vívmányait és akkor tudunk sikeresek lenni, ha a vállalati működés minden területén – így a jogi munkában is – nemcsak lépést tartunk a fejlődéssel, de a változások élére állunk.

Bertalan Zsolt
vezérigazgató
MVM Smart Future Lab Zrt.