A háztartások nettó pénzügyi megtakarításai 432 milliárd forinttal, a GDP arányában 3,5 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben. A pénzügyi eszközök 719 milliárd forinttal, a kötelezettségek 287 milliárd forinttal emelkedtek – közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A háztartások pénzügyi eszközeinek állománya szeptember végén elérte a 63 804 milliárd forintot, a GDP 134,7 százalékát, a kötelezettségek a GDP 23,5 százalékának megfelelő 11 131 milliárd forintot tettek ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 111,2 százalékát 52 674 milliárd forint volt.

A friss megtakarítás csaknem fele (46 százaléka) 331 milliárd forint hosszú lejáratú állampapírokba ment, 251 milliárd forintot hitelintézeti betétekben helyeztek el a háztartások, 104 milliárd forint pedig a készpénzállományukat növelte. Részvényekbe és más tulajdonosi részesedésekbe 132 milliárd forintot fektettek be a magánszemélyek, aminek nagyobbik fele, 70 milliárd forint befektetési jegyekben talált helyet magának. A biztosítási díjtartalékok 51 milliárd forinttal emelkedtek, ebből 36 milliárd forint életbiztosításokba és nyugdíjbiztosításokba vándorolt.

A lakosság csaknem 64 ezer milliárd forint bruttó pénzügyi vagyonának 11,5 százaléka, 7347 milliárd forint hosszú lejáratú állampapírokban fekszik, további 2,1 százalék rövid lejáratúban, 8,4 százaléka készpénzben, 18 százaléka, 11 487 milliárd forint bankbetétekben. A vagyon 40,2 százalékát, 25 630 forintot a részvények és tulajdonrészek teszik ki, a biztosítási tartalékok 4720 milliárd forintos összege 7,4 százaléknak felel meg.

A háztartások tartozásait 121 milliárd forinttal növelte a friss ingatlanhitelek felvétele és 222 milliárd forintot tettek ki az új fogyasztási hitelek. A kötelezettségek állományának 35,5 százalékát a lakáshitelek, 36,5 százalékát a fogyasztási hitelek adják, derül ki az MNB adataiból.

A háztartások pénzügyi vagyonának növekedésében szerepet játszott, hogy a készpénzállomány 104 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 222 milliárd forinttal a látra szóló betétek állománya és 30 milliárddal a lekötött betéteké – így kommentálta Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett harmadik negyedéves adatait.

A szakember kommentárjában megjegyezte: a lakosság továbbra is kiugró dinamikával, 318 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú állampapírt, míg 112 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát. Európai összehasonlításban a magyar háztartások pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont vizsgálva. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2018-as Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az évi GDP 109,5 százalékán állt. Ez az arány a horvát háztartások esetében 88 százalék, Szlovéniában 86 százalék, Csehországban 81 százalék, Szlovákiában 49 százalék. Az osztrák szint 128 százalék, a német pedig 131 százalék, miközben Európában az élen az olaszok (186 százalékkal), a svédek (196 százalékkal) és a hollandok (214 százalékkal) járnak.

Az elemző kiemelte: az alapvető trend változatlan a háztartások vagyonszerkezetét tekintve, viszont a növekedés dinamikája érezhetően lassult a harmadik negyedévben a korábbi időszakokhoz képest. Az adatok alakulásában szerinte szerepet játszottak a vírushoz kapcsolódó állami kompenzációs programok kifizetései is.

A 6000 milliárdot közelítő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, a lakosság jelentős része ragaszkodik ehhez a jelentős nemzetgazdasági költséggel járó megtakarítási formához – mutatott rá Horváth András.

(Forrás: MTI)