A harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint is 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Elemzők az egy évvel korábbihoz mérve 7,1 százalékos, az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékos növekedést vártak.
A 2019. harmadik negyedévinél 1,5 százalékkal volt nagyobb a GDP a nyers adatok szerint.
Az első 9 hónapban 7,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye a múlt év azonos időszakához viszonyítva, miután az első fél évben a nyers adat szerint 7,6 százalékkal a kiigazított és kiegyensúlyozott mutató szerint 7,7 százalékkal nőtt.
A Covid19-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát – hívta fel a figyelmet gyorsjelentésében a KSH.
A jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt évesített index 2,7 százalékos növekedést jelez a harmadik negyedévben. A második negyedévben 8 százalék, tavaly a harmadik negyedévben 53,8 százalék volt az értéke.
Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna. A számítás azt feltételezi, hogy az előző negyedévhez viszonyított változás négy negyedévig állandó marad. Az évesített index váratlan visszaesés hatására hamarabb csökken, és a kilábalás folyamatát jobban követi, mint az előző év azonos időszakához viszonyított, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex.
A KSH a harmadik negyedéves GDP-adatok második becslését december 1-jén, a negyedik negyedév első becslését 2022. február 15-én közli.
Negatív meglepetést okozott a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik úgy látják, a bővülés a vártnál jobban lassult a harmadik negyedévben.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában úgy fogalmazott: a növekedés a vártnál is jobban lassult, a várakozásoktól jelentősen elmarad, ebben legnagyobb szerepe az ipar gyengélkedésének lehetett.
A negyedik negyedéves bővülésben meghatározó lehet a járvány negyedik hullámának hatása, az ipari termelést gátló alapanyaghiány, illetve a szállítási nehézségek. A gazdaságot érő termelői ársokk visszafoghatja a növekedést a mérséklődő keresleten keresztül. Az expanzív fiskális politika, illetve a gazdaság gyors helyreállása ugyanakkor segíthetik a növekedést – írta Regős Gábor.
Szerinte az idei bővülés a korábban vártnál kisebb, 7 százalék körüli lehet, amely még így is erőteljes, a tavaszi várakozásokat meghaladó. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés hosszabb távon ismét dinamikussá váljon, szükség van a világpiaci árfolyamatok normalizálódására, az ellátási láncok helyreállására, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre történő átállásra, amelyben különösen is nagy szerepe van az oktatásnak, a munkaerő képzésének.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a KSH harmadik negyedévi gazdasági növekedésre vonatkozó friss adatait „némi negatív meglepetést” okozónak nevezte. A harmadik negyedéves gazdasági növekedés 0,7 százalékot tett ki az előző negyedévhez mérve, ami elmarad a piaci konszenzusnak tekinthető 1 százalékos bővüléstől – írta.
Az ING vezető elemzője kiemelte, hogy a növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá, ugyanakkor a hiánygazdaság felerősödése elsősorban az export teljesítményére nyomhatta rá a bélyeget.
A vártnál gyengébb harmadik negyedéves teljesítmény, valamint a negyedik negyedéves fejlemények fokozott óvatosságra intenek a növekedés előrejelzésében, ezért prognózisukban az idén 7,0, jövőre pedig 5,0 százalékos GDP-bővüléssel kalkulálnak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásokat alulmúlva nőtt a GDP, a növekedést érdemben visszafogta a chip- és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, becslése szerint enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna. Amennyiben stabilizálódnának a beszállítói láncok, az ipari termelés élesen felpattanhatna a meglevő robosztus rendelésállománynak köszönhetően – tette hozzá.
A növekedést lassíthatta, hogy a hazai gazdaságban a keleti vakcina beszerzéseknek köszönhetően korábban kerülhetett sor a korlátozások feloldására, így az érintett ágazatok már a korábbi negyedévekben elkezdhették a kilábalást. A következő negyedévekben az ipari termelés várható stabilizálódása, új kapacitások üzembe helyezése mellett a fogyasztás adhat lendületet a növekedésnek. A vártnál lényegesen gyengébb harmadik negyedéves növekedés hatására az idei növekedési előrejelzésüket 8 százalékól 7 százalékra csökkentik, míg a jövő évit 7 százalékról 6,4 százalékra, azonban a 2023-as előrejelzést 4,4 százalékról 4,5 százalék emelik – írta Suppan Gergely.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a frissen közölt GDP-adat negatív meglepetést okozott, ami az egész régióra jellemző jelenség. Az ipari termelés növekedési hozzájárulása bár továbbra is pozitív volt, de jelentősen mérséklődhetett, emellett a csekély súlyú agrárium is átlag alatt teljesíthetett. Ezzel szemben az építőipar és az újranyitást követően a szolgáltatások széles köre feltehetően a húzóágazatok közé tartozott – fejtette ki.
Az Erste elemzője szerint éves szinten tovább lassulhat a konjunktúra. Ebben főszerepet játszik a külső kereslet romlása, amelyet a delta-variáns, és az alkatrészhiány mellett már a magas energia- és nyersanyagárak is fűtenek. Főként utóbbiak következtében az ipari kibocsátás változásának előjele is kérdéses. Ezzel együtt a szolgáltatások területén a tavaly negyedik negyedéves alacsony bázis, és az azóta bekövetkezett részleges helyreállás, valamint az állami költekezés hajthatja a növekedést – mutatott rá Nagy János.
(Forrás: MTI, fotó: Ujvári Sándor)
