A magyar fürdők nemzetközi versenyképességéhez elengedhetetlen a fürdőszolgáltatások áfájának csökkentése a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra a jövő évtől.
Az áfakulcs mérséklését a Magyar Fürdőszövetség – tagsága teljes támogatásával – kezdeményezte a kormánynál – mondta Czeglédi Gyula, a szövetség ügyvezető elnöke sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten. (A turizmuson belül a vendéglátás áfakulcsa idén január elsejétől 18 százalékra csökkent.)
A fürdőágazat versenyképességének megőrzéséhez, tavalyi teljesítményének eléréséhez elengedhetetlen az áfacsökkentés, ahogy a munkaerő megtartásához, a szolgáltatások minőségének emeléséhez is.
Az áfacsökkentésből eredő bevételt bérfejlesztésre tudnák fordítani, amire szükség van, ugyanis jelenleg az ágazatban dolgozók keresete a nemzetgazdasági átlaghoz képest legalább 30 százalékos lemaradásban van.
Az ügyvezető elnök megjegyezte, hogy az idei évre előírt bérfejlesztés, a garantált bérminimum emelése 200 millió forint többletköltséget okozott például az általa vezetett hajdúszoboszlói fürdőnek, de a kisebb egységekben is legalább 50 millió forintot. Ezt a kiesést is pótolni tudná az áfacsökkentés.
A szövetség szerint a legelőnyösebb az lenne, ha a magyar turizmus három fő szolgáltatási pillére – a fürdők mellett a szálláshelyek és a vendéglátás – teljes egészében a kedvezményes áfakörbe tartozhatna.
Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a szövetség felkérésére készített tanulmányuk szerint a költségvetés áfabevétele a 18 százalékos kulcs esetén 2,7 milliárd forinttal csökkenne az első évben, de az ágazat 2022-re ezt a kiesést behozná, miután a fürdők árbevétele az áfa csökkentésével jobban nőne. Az ágazatból jelenleg évente 12,7 milliárd forint áfa folyik be a költségvetésbe.
Megjegyezte: az EU-ban a fürdőszolgáltatások áfakulcsa 3-25 százalék közötti, a tagállamok fele kedvezményes kulcsot alkalmaz.
A tanulmány szerint jelenleg csak a nemzetközi jelentőségű fürdők tudnak profitot termelni Magyarországon, míg a regionális, helyi fürdők többsége veszteségesen üzemel, azok fenntartásához nélkülözhetetlen az önkormányzati hozzájárulás.
Boros László Attila, a szövetség választmányának tagja kifejtette: óriási versenyhátrányt jelent az ágazatnak, hogy a magyar fürdőknek a magasabb áfakulcs miatt drágább belépőt kell kérniük, vagy arányosan kevesebb szolgáltatást tudnak nyújtani, mint a szomszédos osztrák szolgáltatók.
Az áfakulcs 18 százalékra csökkentése az általa vezetett fürdőben áremelés nélkül éves szinten 200 millió forint pluszforrást jelentene, amit bérfejlesztésre vagy az infrastruktúra fejlesztésére tudnák fordítani – mondta, hozzátéve, hogy az ágazat nem kaphat uniós támogatást fejlesztésekhez.
Czeglédi Gyula kitért arra is, hogy a Magyar Fürdőszövetség tagjai a hosszú telet követően készen állnak a szezonkezdetre, ám sok szabadtéri fürdőben a hideg miatt komoly felújításokra volt szükség. Küzdenek a munkaerőhiánnyal is, sok helyen nem találnak szakképzett munkatársat, úszómestert, pénztárost vagy takarítókat a szezonális munkára. A hiányzó munkaerőt diákszövetkezetek segítségével próbálják pótolni. (MTI)
A KamaraOnline fotóján a budapesti Szent Lukács Fürdő „hálafala”.
