Tavaly 20 540 új lakás épült, 3,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint 2021-ben – jelentette a Központi Statisztikai hivatal (KSH).
Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén növekedett (11 százalék), a többi városban csökkent (-3,9 százalék), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24 százalék) az előző évhez képest.
Pest régióban a fővároshoz hasonló mértékben lett kevesebb a használatba vett lakások száma: a 3800 új lakás 7,8 százalékos csökkenést jelent.
A központi nagyrégión kívül mindenütt nőtt az új lakások száma a megelőző évhez viszonyítva. A növekedés mértéke kiemelkedő volt a Dél-Alföldön (30 százalék), ahol a közel kétezer új lakás fele a régió központjában épült. A Nyugat-Dunántúlon felépült 2700 lakás 3,1 százalékkal több a megelőző évinél. Ugyanakkor az alacsony bázisról hasonló arányú növekedést felmutató Észak-Magyarországon alig több mint 600 lakás épült. Az ország többi régiójában az új lakások száma 1300-1800 között alakult, és ez 20 százalék körüli bővülést jelentett az egyes régiókban.
A természetes személyek által épített lakások aránya 35-ről 39 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 64-ről 60 százalékra csökkent 2021-hez képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 49 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 9,0 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete az előző évhez képest 5,4 négyzetméterrel 96,1 négyzetméterre nőtt.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint az előző évben.
A kiadott építési engedélyek száma 2022-ben 14 462-vel haladta meg az átadott lakásokét, ez 44 százalékos növekedést jelent az előző évi különbséghez képest.
A KSH jelentése szerint az építési engedélyek országos növekedése mögött élesen szétváló területi folyamatok figyelhetők meg. Az előző évhez képest a fővárosban az engedélyek száma közel két és félszeresére nőtt, azonban minden más településkategóriában csökkent: a megyei jogú városokban 5,6, a többi városban 16, a községekben pedig 11 százalékkal.
Az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon emelkedett, az előző évhez képest 14 százalékkal.
Az építtetők az esetek 46 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (11 százalék) és a községekben a legmagasabb (85 százalék).
2021-hez képest a kiadott új építési engedélyek alapján 16 százalékkal kevesebb, összesen 13 897 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 77 százalék volt, összesen 10 727 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 4768 volt, 5,0 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben.
A használatba vett új lakások számának növekedése a vidékre jellemző, e mögött ott van a falusi CSOK kedvező hatása és a 2020-2021-ben, az építések indulásakor meglévő kedvezőbb hitel-kamat környezet – így kommentálta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tavalyi lakásépítésekről és kiadott építési engedélyekről megjelent legfrissebb adatokat.
A korábbi évekhez mérve a 2022-ben kiadott építési engedélyek száma és a megvalósuló lakásszám közötti különbség jelentős növekedése arra mutat, hogy engedélyek birtokában sem indulnak el a kivitelezési munkák. A megrendelők előkészítenek, de egyre többen kivárnak – jegyezte meg a szakszövetség.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek „magyaros változata”, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére – tette hozzá, megjegyezve, hogy a drasztikus áremelkedések következtében ez még inkább így alakul.
A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szüksége. Kétszámjegyű kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható – állapította meg az elnök.
A múlt év második felétől az új építésekkel szemben a felújításokra került a hangsúly, különös tekintettel az energiatakarékosságot szolgáló munkákra.
Az ÉVOSZ szerint az összes kivitelezési munkák közül a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt – mutatott rá az ÉVOSZ.
A szakszövetség számításai szerint 2022-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásépítési munkarész és lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma mintegy 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.
Kommentárjukban kitértek arra is, hogy a kormány fontos intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a 2021-2022-ben nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2023-2024-ben a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg. Ezek között sorolták fel, hogy az új építéseknél 2028 végéig lehet 5 százalékos áfával végezni a kivitelezést, a falusi CSOK igénybevételének meghosszabbítását és a Babaváró hitel fenntartását.
Az ÉVOSZ szerint további intézkedések indokoltak, amelyekhez a szövetség is javaslatokat fogalmazott meg.
Magyarországon 2023-2024-ben elsődlegesen a forráshiány szab korlátot a lakásgazdálkodásnak és nem kapacitáshiány vagy szabályozási kérdések. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.
Az ÉVOSZ javasolja, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást új építésű lakáshoz a munkavállalónak, felújításnál pedig maximum 5 millió forintot.
Javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását.
A lakásár – családi jövedelem olló erős nyílására tekintettel javasolják az úgynevezett „támogatott nonprofit lakásépítési módszer” bevezetését, amelynek alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítaná le, ezzel biztosítva a lakások alacsonyabb árát.
Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy a családi otthonteremtési támogatási programok és kedvezményes áfa előírások feltételrendszere legyen hosszabb távon stabilan kiszámítható, és határidők nélküli.
Végezetül az ÉVOSZ iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását is javasolja és szorgalmazza a kormányzat komplex, hosszú távú lakásgazdálkodási stratégiájának elkészítését.
(Forrás: MTI)
