Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 12. részében dr. Tóbiás Tamara ügyvéd ismerteti az új Polgári Törvénykönyv foglalóra, kötbérre és jogvesztés kikötésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit.

Amikor megalkották a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.), a jogalkotó szerkezeti változásokat eszközölt a szerződést megerősítő-, illetőleg biztosító jogintézmények körében.

Míg a korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény) „szerződést biztosító mellékkötelezettségek” elnevezéssel külön fejezetben szabályozta ezeket az intézményeket, a Ptk. ezt a szakkifejezést sem használja már és a szerződések biztosítását szolgáló jogintézmények törvényi elrendezésen is változtat. Ennek megfelelően a kötelmi jog általános részében csak a foglalót, a kötbért és a jogvesztés kikötését szabályozza e körben a Ptk. A többi eszköz átkerült részben a dologi jog (pl. zálogjog) részben pedig a kötelmi jog különös része (például kezesség) körébe. A Ptk. indoklása szerint erre abból a kézenfekvő okból került sor, hogy a máshol szabályozott intézmények nemcsak megerősítik a kötelezett teljesítési készségét, hanem – a kötelezett saját vagyonából vagy harmadik személy vagyonából – a teljesítés fedezetét is bővítik.

A foglaló tekintetében a jogalkotó lényegében a szerződéses gyakorlatot kodifikálta, amikor kihagyta a szabályozásból azt, hogy a foglalót a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a kialakult gyakorlat értelmében foglalót elsősorban biztosítékként, a szerződés megerősítéseként használták a szerződő felek. Az egyik fontos újítása a Ptk. szabályozásának, hogy a foglaló főszabály szerint pénzben adható. A törvény e rendelkezése azonban diszpozitív, így a felek kiköthetnek más dolgot is foglalónak. Fontos jellemzője a foglalónak, hogy azt a szerződés teljesítésébe be kell tudni, így a fél a szerződés meghiúsulása esetén nem követelheti egyszerre a szerződés teljesítését és a foglaló visszafizetését.

Mivel a foglaló a szerződés megszűnése esetére nyújt biztosítékot, ezért erre az esetre fűz hozzá jogkövetkezményeket a törvény. Magától értetődik, ha a szerződés meghiúsulásáért egyik fél sem tehető felelősség vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár. A törvény azonban továbbra is büntető jellegű biztosítékként szabályozza a foglalót, így a Ptk. 3:185. § (3) bekezdése értelmében a szerződés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen fizeti vissza. Megtartja azonban a Ptk. azt a korábbi rendelkezést, mely szerint a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékeli a túlzott mértékű foglalót (Ptk. 6:185. § (5) bek.). A korábbi joggyakorlat tehát e tekintetben továbbra is alkalmazható mard. A bíróságok általában a 10 százalék körüli foglalót fogadják el, mint nem túlzott mértékűt.

A másik jogintézmény e körben a kötbér, amelyet a szerződés megszegésének szankciójaként alkalmaz a Ptk. Eszerint a kötelezett vállalhatja pénz fizetését arra az esetre, ha neki felróható módon megszegi a szerződést. Fontos hangsúlyozni, hogy kifejezetten meg kell határozni, hogy mely szerződésszegések esetén kell a kötelezettnek kötbért teljesítenie, az általánosságban nem köthető ki. Lényeges szabály, hogy – szemben a foglalóval – a kötbér kikötése csak írásban lehetséges. Ezt a szabályt olyan szerződések tekintetében is alkalmazni kell, ahol a törvény egyébként nem kötelezi a feleket arra, hogy a szerződést írásba foglalják.

Fontos, hogy a kötbér követeléséhez mindössze a megállapodásban kikötött szerződésszegés (például késedelem) objektív megléte szükséges. A jogosultnak mindössze a szerződésszegés bekövetkeztét kell bizonyítani, de nem szükséges, hogy abból kára származzon, a kötbért attól függetlenül követelheti. Mindazonáltal a kötbér mellett érvényesíthető a szerződésszegés következtében keletkezett kártérítési követelés, a kötbért meghaladó mértékben. Természetesen a kárigény a kötbér érvényesítésének mellőzése esetén is érvényesíthető.

El kell különíteni egymástól a késedelem esetére és a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbért. A jogosult ugyanis csak késedelem esetén követelheti a kötbért és a szerződés teljesítését egyaránt, a másik esetben azonban a Ptk. 6:187. § (1) bekezdése értelmében választania kell a kötbér és a teljesítés követelése között.  Lényeges garanciális szabály, hogy a foglalóhoz hasonlóan a túlzott mértékű kötbért is mérsékelheti a bíróság

Ugyancsak a szerződés megerősítésének eszközei között szabályozza a Ptk. a jogvesztés kikötését, amelyet azonban nem változtat meg a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek megfelelően továbbra is egy olyan jogintézmény marad a jogvesztés kikötése, amely azzal ösztönzi a szerződés teljesítésére a feleket, hogy kiköti azt, hogy a szerződésből eredő valamely jogot a szerződésszegő fél elveszíti. Természetesen itt is szükséges az a szabály, hogy a túlzó kikötést a bíróság kérelemre mérsékelheti.

dr. Tóbiás Tamara ügyvéd
iLex Systems Zrt. együttműködő partnere
kérdések, észrevételek: ilex@ilexsystems.com