A világ egyre inkább a protekcionizmus és a falak építése felé halad, de Európa nem maradhat fenn szabad és igazságos kereskedelmi rendszer és más globális szereplőkkel fenntartott minőségi kereskedelmi kapcsolatok nélkül – mondja Artis Pabriks, az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) európai parlamenti témafelelőse.
Támogatta az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) az Európai Parlament február 15-én, így már csak a nemzeti parlamenteknek kell jóváhagyniuk. A plenáris szavazás után Artis Pabriks (néppárti, lett; képünkön) témafelelős úgy fogalmazott: „Európa nem maradhat fenn szabad és igazságos kereskedelmi rendszer és más globális szereplőkkel fenntartott minőségi kereskedelmi kapcsolatok nélkül”. A megállapodás a vámok 99 százalékát megszünteti az EU-s tagországok és Kanada között. A parlament sajtósai a témafelelőst kérdezték.
– Hosszú évek előkészítő munkája fekszik abban, hogy az Európai Parlament végül február 15-én támogatta a CETA-t. Mit jelent ez az ön számára?
– Sokat jelent. Mindig is hittem az európai eszmében és úgy gondolom, hogy ez a kontinens csak akkor fejlődhet tovább, ha összefogunk érte. A CETA támogatása áttételesen azt jelenti, hogy a józan észt választottuk és nem adtunk teret a populizmusnak. A CETA reményt ad arra, hogy az Európai Unió nemzetei és állampolgárai képesek lesznek leküzdeni a nehézségeiket. Nehézségeink ugyanis vannak, és ezeket nem mélyíteni kéne, hanem arra kéne koncentrálni, hogy hogyan oldjuk meg a problémáinkat közös erővel.
– Még mindig sokan aggódnak Európában a CETA következményei miatt, hogyan oszlatná el ezeket az aggodalmakat?
– Először is nagyon fontos, hogy az emberek a valódi tényekre figyeljenek, ne pedig a kitalált, alternatív tényekre. Persze van ellenvélemény és egyre nő a populizmus ereje, de ez az egyezmény geopolitikai és gazdasági szempontból is fontos Európának. A világ egyre inkább a protekcionizmus és a falak építése felé halad, de Európa nem maradhat fenn szabad és igazságos kereskedelmi rendszer és más globális szereplőkkel fenntartott minőségi kereskedelmi kapcsolatok nélkül. A CETA erre ad nekünk lehetőséget és véleményem szerint minta lehet a jövőbeni kereskedelmi egyezményekhez is.
– Sokat lehetett hallani az elmúlt napokban arról, hogy mivel jár a CETA az európai ipar és vállalkozások számára. Mondana pár szót arról, hogy mit jelent a munkavállalók számára?
– Amikor valami jó dolog történik társadalmi szinten, az pozitívan hat az egyénekre is. Az óriáscégeknek nincs szükségük az olyan megállapodásokra, mint a CETA, hiszen a pénzüknek és az ügyvédeiknek köszönhetően be tudnak lépni a nagyobb piacokra. A kisebb vállalkozásoknak azonban nincs erre lehetőségük, számukra a CETA teszi lehetővé, hogy a termékeik bejussanak a kanadai piacra. A CETA növeli majd a jólétet, így a nemzeti kormányoknak több lehetőségük lesz azokon segíteni, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Az EU-ban a munkavállalók 14 százaléka a nemzetközi kereskedelem területén dolgozik. Ha falakat építünk és a protekcionizmus felé közeledünk, akkor ezeknek a munkahelyeknek búcsút mondhatunk.
– Úgy látja, hogy a nemzetközi kereskedelmi szerződések egyre népszerűtlenebbek?
– Manapság bűnbakként használják a kereskedelmi egyezményeket. Az emberek sokszor már nem a tényekre alapozva alkotnak véleményt, mert megvan rá a lehetőségük, hogy a közösségi médiában válasszanak maguknak egyfajta igazságot a sok közül. Egyre csökken a súlya annak, ha valódi tényekkel próbálunk érvelni valami mellett. A tervben lévő egyezmények közül az EU–USA szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP) jegelnünk kellett, hiszen egyelőre nem tudjuk, hogy Trump elnök hogyan vélekedik róla. Ugyanakkor eddig semmi rosszat nem mondott az Európával kötendő kereskedelmi egyezményekről.
– A CETA ratifikációja nem ért véget a parlament jóváhagyásával. Mi a következő lépés?
Miután a parlament megszavazta, a CETA ideiglenesen hatályba léphet, de a tagállamok kormányainak is jóvá kell hagyniuk. Azáltal, hogy az EP-képviselők támogatták a CETA-t, az európaiak jobban látni fogják annak előnyeit, és ez megkönnyíti a tagállamok parlamentjeinek helyzetét, amikor a közvélemény számára kell elmagyarázniuk, hogy mik az egyezmény előnyei. Remélem, hogy a nemzeti parlamentek a valódi tényekre alapozva fognak szavazni és nem pedig az olyan félelmeken alapuló feltételezésekre, mint például hogy a világ összedőlhet a nemzetközi kereskedelmi szerződések miatt.
