Szakképzett munkaerőt alig találni, az Y és Z-generációról viszont nincs jó véleménye a budapesti vendéglátósoknak – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vendéglátóipari szektort érintő kutatásából.
„A megújult kamara legfőbb stratégiai célja, hogy a tagjai által befizetett önkéntes tagdíj, valamint a kötelező regisztrációs díj többszörösen megtérüljön a vállalkozások számára” – mondta Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke. Hozzátette: “ennek érdekében tártuk fel azokat a területeket, amelyeken az egyes ágazatokban működő vállalkozások leginkább igénylik a szakmai támogatást. Így derült ki, hogy cégük sikeressé tételéhez szívesen vennének különböző iparági kutatásokat a budapesti vállalkozók.”
A felmerült igények alapján meg is kezdte a BKIK az iparági felméréseket, első körben a budapesti vendéglátóipari szektort vizsgálta. Szányi Gabriella, a BKIK kommunikációs igazgatója elmondta: „a szegmensekre bontott, kétfázisú piackutatás során először mélyinterjúkban éttermek, streetfood-helyek, cukrászdák, kávézók, sörözők, borozók és romkocsmák tulajdonosait kérdeztük meg, mit gondolnak a szektorukról. Ezután az ő kérdésfelvetéseik és a számukra hiányzó releváns információk alapján 2000 vendéglátóhelyekre járó budapesti lakost – mint fogyasztót – kérdeztünk meg a vendéglátóipari egységekről”.
Túl sok bért akarnak a fiatalok
A vendéglátóhelyek típustól függetlenül a munkaerőhiányra panaszkodtak. Mint mondták, alig találnak dolgozót, mivel a szakemberek külföldre vándoroltak. Az álláshirdetésekre jelentkezők többsége képzetlen, alulbecsüli a szakmát, úgy vélik, vendéglátózni mindenki tud. A tulajdonosok szerint nem igazán oldja meg ezt a helyzetet a fiatalok bevonása sem, mivel az újoncok betanítása időigényes, ráadásul jó tapasztalataik sincsenek az Y és Z generációról. Ahogy éttermesek, cukrászdák és kávézók üzemeltetői látják, a fiatalok munkához való hozzáállása nem megfelelő: a fizetési elvárásaik magasak, nincsenek tisztában a munka és saját munkájuk értékével, illetve ha már betanultak, akkor továbbállnak magasabb elvárásokkal.
A mélyinterjús kutatásból az is kiderült, hogy a munkaerőhiány miatt az üzletvezetők és tulajdonosok maguk is több munkakört látnak el, ami miatt számos fontos feladatra – így például a pályázatfigyelésre, a jogszabályi változások értelmezésére – nem marad idejük.
Igyekeznek ráhangolódni a mentes trendre
A vendéglátóhelyeket a kutatás során az aktuális táplálkozási trendekről is kérdezték. Az éttermesek szerint a paleo diéta korszaka lecsengőben van, viszont az ételintolerancia miatti most a „mentes táplálkozás” hódít, a gluténmentes étkezés mögött egyfajta divatot is érzékelnek, a laktózmentességet az orvostudományi álláspotok miatt jobban elfogadják.
A mentes kínálat biztosítása azonban nem egyszerű: a gluténmentességnek komoly szabályozási követelményei is vannak, másrészt kevés a beszállító, nincsenek vendéglátóipari kiszerelések, az alapanyagok nagyon drágák, amit a vendégekre nem háríthatnak át.
A cukrászdák is érzékelik a mentes kínálat térhódítását, bár hosszú ideig ellenálltak a trendnek. Amellett, hogy ők is kissé divathullámnak érzik ezt, az egyre fokozódó keresletre kénytelenek voltak reagálni, így mára már szinte valamennyi üzlet kínál a vendégeinek legalább egy-két cukor-, laktóz, gluténmentes süteményt, fagylaltot.
A sörözők, borozók és romkocsmák arról számoltak be, hogy a vendégkörük inkább a minőségi italokat keresik. Sörök területén a lagereket felváltják az IPA típusú sörök, és egyre keresettebbek az ízesített sörök. A fröccs továbbra is népszerű.
4000 forint a lélektani határ egy főételért
A BKIK-kutatás második fázisaként a budapesti vendégkört kérdezték. A 2000 fős kutatásból kiderült, hogy az étkezőhely kiválasztását az ár vezérli, a megkérdezettek ötödének ez az elsődleges szempont és összességében 80 százalékuk említette meg spontán. Emellett a széles választék, a kellemes atmoszféra, a megközelíthetőség befolyásolja még jelentősen a választást. Érdekesség, hogy a finom ételt csak a hetedik helyen említették.
Ugyanakkor kedvenc étteremmé az a hely válik, ahol udvarias, kedves a személyzet, ezt a válaszadók 54 százaléka jelölte meg elsődleges szempontnak, majd ezt követi a finom étel (41%), a családias hangulat (39%).
A budapesti étterembe járók zöme ragaszkodik a magyar ízekhez, második helyen az olasz konyha, harmadik helyen a görög konyha szerepel.
A válaszadók árelfogadása nagyon széles skálán mozog. Egy főételért a többség átlagosan maximum 4000 forintot hajlandó kifizetni. Egyharmaduk ennél jelentősen magasabb árat is elfogad, 4 százalék akár 10 ezer forint felettit is. A megkérdezettek negyedének azonban csak a 3000 Ft alatti ár elfogadható. A sörözőkben a korsó sörért átlagosan maximum 779 forintot, egy deci borért pedig átlagosan legfeljebb 494 forintot hajlandóak kifizetni a vendégek.
„A speciális vendéglátóipari kutatásunk még olyan demográfiai részletekre is kiterjedt, mint hogy pontosan milyen életkorúak, milyen jövedelmi helyzetben lévők járnak az egyes étteremtípusokba. Pontosan mit kedvelnek egy étteremben, cukrászdában vagy bárban, hol tájékozódnak, mi az árigényük és preferenciájuk. A részletes kutatást a BKIK összes tagjának elérhetővé tesszük, hogy ezzel is segítsük a szektor versenyképességét.” – emelte ki Szányi Gabriella.
Fejlesztik a kamarai szolgáltatásokat is
„A kutatás nem csak a vállalkozóink számára, hanem a BKIK-nak is nagyon hasznos, hiszen pontosan láthatjuk, hogy hol van ránk szükség, hol tudunk valóban releváns és hasznos szolgáltatásokat nyújtani” – mondta Nagy Elek. Hozzátette: „a BKIK pályaorientációs rendezvényein a tanulók testközelből ismerhetik meg a szakmákat, így nem a munkába állás után 1-2 héttel kell rájönniük, hogy ez mégsem nekik való. Elengedhetetlen a gyakorlati képzés erősítése, illetve, hogy a diákok tanulói szerződéssel vegyenek részt a duális képzésben”. A BKIK már most is nyújt egyfajta minőségi munkaerő-közvetítést 17 fős tanácsadói csapatával, illetve a hatósági ellenőrzésekre való felkészülésre olyan tanácsadói szolgáltatást nyújt majd a jövőben, amellyel a vállalkozásokat felkészítik az ellenőrzésekre.
A megújuló jogszabályfigyelő szolgáltatásban a kkv-kat érintő változásokról, azok értelmezéséről és gyakorlati tudnivalókról írnak majd, valamint közérthető, releváns pályázatfigyelő szolgáltatást vezetnek be.
(Fotó: Nenad Maric/Pixabay)
