A jogviták békéltető testület általi rendezésével a fogyasztó és a szolgáltató is jól járhat – ez derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testület (BBT) tavalyi statisztikáiból.
A testület elé tavaly 10 százalékkal több eset került, mint az előző évben, és az elbírálásra kerülő ügyek háromnegyede mindkét fél megelégedésével zárult. A legtöbb fogyasztói panasz továbbra is a szolgáltatásokkal kapcsolatos, amelyek közé újdonságként bekerültek a napelemrendszerekkel kapcsolatos kifogások is.
2023-ban a BBT-hez 4.654 ügy érkezett, amelyből 4.531 ügyben született döntés – ez közel 10 százalékos ügyszámnövekedést jelent 2022-höz képest. Országos szinten a békéltető testületekhez érkező fogyasztói panaszok felét a BBT kezelte és több mint egymilliárd forint ügyértékben hozott döntést.
Az előző évihez képest 2023-ban jelentősen (mintegy 400 esetszámmal) nőtt az egyezséggel záródó ügyek száma. Erős tendencia volt a vállalkozások együttműködési hajlandóságának javulása is, amelynek részeként sok esetben a békéltető testületi eljárás megindulása nyomán a vállalkozás szinte azonnal teljesítette a jogos fogyasztói igényt. A Budapesti Békéltető Testület szakmai tekintélyének elismerését jelenti, hogy az eljárásokban részt vevő vállalkozások jelentős figyelmet fordítanak az általuk benyújtott dokumentumok teljeskörűségére.
„A Testület érdemi eljárásai a korábbi évekhez hasonlóan eredményesek voltak, a vállalkozások pedig egyre inkább felismerik, hogy célszerűbb és gazdaságosabb peren kívül, a békéltető eljárás keretében lezárni a fogyasztóval szembeni jogvitát. A cél továbbra is az, hogy ingyenesen, gyorsan, hatékonyan, a felek megállapodásával rendezzük ezeket az ügyeket. Jelentős változás az idei évtől, hogy a békéltető testületek immár kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben, ha a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ez a fogyasztóvédelem további erősödését hozhatja” – mondta el dr. Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.
A legtöbb kifogás (a panaszok 57 százaléka) továbbra is a szolgáltatásokkal kapcsolatos. 2023-ban is sokan éltek panasszal a posta- és távközlési szolgáltatásokkal, valamint a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatosan, ez utóbbiak nagy része a számlázások értelmezéséhez, korrekciójához kapcsolódott. Az előző évek tendenciáit folytatva növekedett a légitársaságokkal szembeni kompenzációs igények száma, különösen a járatok törlése, késése miatt.
Újdonságot jelentenek a BBT elé kerülő ügyek között a napelemrendszerekkel kapcsolatos kifogások: így a szerződéskötéssel, a kivitelezés elhúzódásával, a nem megfelelő kivitelezéssel, az inverterhiánnyal vagy a betermelt villamosenergia-elszámolással összefüggő panaszok.
Az építőipari – például nyílászáró-cserét vagy klímaszerelést érintő – ügyekben a fogyasztók gyakran azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert írásbeli megállapodás hiányában nem tudják bizonyítani a kérelmükben foglaltakat.
A termékekkel kapcsolatos panaszok (az összes ügy 43 százaléka) között gyakoriak voltak az online vásárolt, nem megfelelő minőségű termékekkel, a használt autókkal kapcsolatos szavatossági, valamint a rejtett hibák miatti fogyasztói igények is. Továbbra is tipikusnak tekinthetőek az olyan ügyek, amikor a webáruházat üzemeltető vállalkozás ismeretlen, a fogyasztó pedig az adott online felületről történő rendelés során nem az indokolt körültekintéssel járt el.
2024. január 1-jétől 200 ezer forint értékhatár alatt kötelező érvényű, a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntéseket hozhatnak a békéltető testületek – amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott – akkor is, ha az adott vállalkozások nem tettek alávetési nyilatkozatot. A békéltető testületi határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, viszont a Bíróságtól kérhető annak hatályon kívül helyezése.
