A várakozásoknak megfelelően jóváhagyta szerdán a londoni alsóház azt a kormányzati határozattervezetet, amelynek parlamenti elfogadása a legfelsőbb bíróság januári döntése alapján szükséges ahhoz, hogy hivatalosan is elindítsák a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.
A képviselők két vitanap után 498:114 arányban szavazták meg azt az indítványt, amelyben a kormány felhatalmazást kér a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Az 50. cikkely szabályozza, és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot.
Az eredmény egyetlen percig sem volt kétséges, mert bár az alsóházi törvényhozók nagy többsége a brit EU-tagságot pártolja, legtöbbjük azonban hitet tett az EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás eredményének tiszteletben tartása mellett. A júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
A tervezetről a jövő héten bizottsági szinten tárgyal ismét az alsóház. E tárgyalási szakaszban az indítványhoz benyújtott módosító javaslatokról kell érdemben dönteni, de az 50. cikkely aktiválásához kért kormányzati felhatalmazás szerda esti elfogadását ez már nem fogja megmásítani.
A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) alsóházi képviselőcsoportja önmaga 50 módosító indítványt terjesztett be. Ezek között szerepel az is, hogy az Egyesült Királyság felülvizsgált feltételekkel maradjon az EU tagja, ha az EU-val a kilépési tárgyalások végén létrejövő megállapodást az alsóház képviselői elutasítanák.
Skóciában a szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére „kirángatni” az Európai Unióból.
A londoni alsóház SNP-frakciója szerda este elutasította a kilépési folyamat elindítására felhatalmazást kérő kormányindítványt, és ugyanígy tett a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt 229 fős frakciójának 47 tagja is, de a kormány így is hatalmas, 384 fős többséggel megnyerte a szavazást. A kormányzó Konzervatív Pártnak 15 fős többsége van az alsóházban.
A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn a múlt héten utasította a Labour-frakció tagjait a kormányindítvány jóváhagyására. Corbyn a brit parlamenti eljárásrendszerben honos háromfokozatú utasítási skála közül a legszigorúbbat – „three-line whip” – adta ki a munkáspárti frakciónak arra, hogy a voksoláson jelen kell lenni, és el kell fogadni a határozati javaslatot.
A „háromszor aláhúzott utasításként” lefordítható „three-line whip” megszegése esetén elvileg a vétkes képviselő frakciótagságát is felfüggeszthetik, Corbynnal azonban még saját árnyékkormányának tagjai közül is többen szembefordultak, és a kormányzati határozattervezet ellen voksoltak szerdán.
Az 50. cikkely aktiválásáról szóló parlamenti vita és szavazás nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May brit miniszterelnök korábban többször is hangoztatott álláspontja szerint a cikkely aktiválása – amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő – az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.
A legfelsőbb bíróság január végén ismertetett jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság az állampolgári kezdeményezésre indult eljárás végén azt mondta ki, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
Az 50. cikkely aktiválásához felhatalmazást kérő kormányzati indítvány az alsóházi tárgyalási szakasz után a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül, de valószínűtlen, hogy a felsőház megakadályozná vagy jelentősen késleltetné a határozat törvénybe iktatását.
Nem hivatalos értesülések szerint a kormány azt szeretné, ha a teljes parlamenti tárgyalási szakasz már a márciusi máltai EU-csúcsértekezletig lezárulna.
MTI/Kertész Róbert, London
